Miroslav Lajčák (Smer-SD-jelölt) külügyminiszter azt javasolta a bizottsági ülésen, hogy Szlovákia vegyen részt a konferencián, és egy magyarázó nyilatkozatban világítson rá, hogyan értelmezi a migrációról szóló globális ENSZ-megállapodást. Szerinte ugyanis annak nincs értelme, hogy csak itthon beszéljenek a paktum elleni kifogásokról, inkább úgy kellene véleményt nyilvánítani, hogy az a konferencia hivatalos jegyzőkönyvébe is bekerüljön. „Ha nem az asztalnál ülsz, az étlapra kerülsz” – tette hozzá.
A tárcavezető szerint a szlovák küldöttségnek Marrákesben egyértelműen le kellene szögeznie, hogy a paktumba foglalt intézkedéseket csupán javaslatoknak tekinti, és Szlovákia önállóan akar dönteni arról, hogy melyeket hajtja végre. „A SZK mindig is fenn fogja tartani magának a jogot, hogy önállóan szabályozza a migrációt. A keretszerződés semmire sem kötelezi Szlovákiát. A nemzeti interpretációt belefoglalják majd a konferencia hivatalos dokumentációjába. Ez a későbbiekben hivatkozási alapként szolgálna, amennyiben jogi vagy politikai jellegű kétségek merülnének fel a szlovák állásponttal kapcsolatban” – fejtette ki Lajčák.
A külügyminiszter javaslatát támogatta Katarína Cséfalvayová (Most-Híd), a külügyi bizottság elnöke. „Úgy vélem, a megoldás, melyet a miniszter felkínált a kormánynak, a legjobb, amit tehetünk” – állapította meg. Jaroslav Paška (SNS) alelnök nem értett egyet vele. Rámutatott: éppen a migráció célországai határolódnak el a paktumtól. „Ez legalábbis azt jelzi, hogy valami nincs rendben” – jegyezte meg. Más országok elutasító magatartásával példálóztak az SaS, a Smer-SD és az ĽSNS képviselői is. Többen azt vetették a miniszter szemére, hogy a paktum kidolgozása idején nem kommunikált velük. Lajčák szerint ugyanakkor a képviselőknek kellett volna érdeklődniük. „Ha csak ma hívtak meg, ne vessék a szememre, hogy későn jöttem” – jelentette ki, hozzáfűzve: a megállapodás szövegét korábban már közzétették az ENSZ honlapján.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.