A középiskolások Kotlebáékra és a Progresszív Szlovákiára szavaznának

Május elején próbaválasztást tartottak 204 középiskolában és két főiskolán, összesen 26 ezer diák adhatta le a voksát, 40,62 százalékuk élt a lehetőséggel. Az Európai Parlamentbe Marián Kotleba pártjának három jelöltjét juttatták volna be (Milan Mazureket, Marek Kotlebát és Milan Uhríkot). Ugyancsak három EP-képviselője lenne a PS/Spolu tömörülésnek (Michal Šimečka, Dominik Hatiar, Lucia Kleštincová), emellett mandátumot szerzett volna Igor Matovič és Michal Šipoš (OĽaNO), Eva Hudecová és Petra Krištúfková (Sme rodina), tovább Lucia Ďuriš Nicholsonová (SaS), Monika Beňová (Smer-SD) és Ibrahima Maiga (Közvetlen Demokrácia - Priama demokracia). Az utolsó, 14. képviselői mandátumot a szintén ĽSNS-es Martin Beluský kapná a brit kilépés, vagyis a Brexit után.

A próbaválasztást a Középiskolásokért Polgári Társulás rendezte, a szervezők rámutattak, hogy a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban jócskán eltérnek az eredmények. A gimnazisták 18 százaléka választotta volna a PS/Spolu koalícióját, majd az ĽSNS következik valamivel 10 százalék feletti eredménnyel, és hajszálnyival elmaradva tőle az OĽaNO. A szakközépiskolákban viszont az ĽSNS megszerezte a szavazatok majdnem 25 százalékát, második a Sme rodina 10,76 százalékkal, harmadik az OĽaNO 7,92-vel.

Jelentős eltérés mutatkozik a főváros és az ország többi része között. Pozsony megyében 23 százalékkal a PS/Spolu nyert volna, második az SaS közel 10 százalékkal, harmadik az OĽaNO majdnem 9 százalékkal. A többi megyében Marián Kotleba pártja lett az első 17 százalékot meghaladó eredménnyel, második a PS/Spolu 10 százalékkal, harmadik az OĽaNO 9 százalékkal.

„Az eredményekből világosan látszik, mely pártok veszítették el a fiatal választói rétegeket, és ha nem változtatnak, nem is tudják megnyerni őket” - jelentette ki Radovan Geist politikai elemző az EURACTIV Slovensko hírportálnak. Ide tartoznak a kormánykoalíció pártjai, de például az ellenzéki SaS is, amelyek támogatottsága az országos felmérésekben jóval magasabb, mint a hamarosan választókorba lépők körében.

Az elemző szerint a másik súlyos kérdés, hogy a fiataloknál hagyományosnak tekinthető lázadó magatartást most miért egy szélsőséges párttal kötik össze ezek a korosztályok. Geist szerint az egyik ok az úgynevezett hagyományos, fősodorhoz tartozó pártok politizálása és viselkedése, amellyel a közbeszédben okot szolgáltatnak a xenofóbia, a rasszizmus és az összeesküvés-elméletek terjedésére. Ezek után érthető, hogy fokozatosan a szélsőséges pártok is elfogadhatóvá válnak a fiatalok körében, véli az elemző.