A kormány legitimizálta a semmittevést

Alapjaiban különbözik a tegnap a kormány által jóváhagyott kisebbségi jelentés attól, amit A. Nagy László volt kisebbségi kormánybiztos hivatala készített év elején. A Híd politikusai tegnap a parlamentben az új és a régi jelentésből kiragadott részletek összehasonlításával szemléltették a változásokat, amelyek jól mutatják, ahogy a kormányhivatal és a külügyminisztérium hogyan „finomított” az eredeti szövegen.

Emiatt is lemondhatott volna a biztos

A jelentés azt állítja, hogy a Szlovákiában élő kisebbségek jogai átlagon felüliek. Figyelmen kívül hagyja viszont azt a tényt, hogy a kisebbségek jogainak érvényesítése sokszor akadályokba ütközik, figyelmeztet Solymos László, a Híd frakcióvezetője. „A legfrissebb példa Pered esete. A kormány a jelentéssel legitimizálja a jelenlegi helyzetet, és csak azt segíti elő, hogy semmi ne történjen. Erre kellett nekik kilenc hónap” – tette hozzá. Ennyi idő telt ugyanis el azóta, hogy a jelentés eredeti változata elkészült.

A jelentésnek a törvények értelmében március végéig a kormány elé kellett volna kerülnie, A. Nagy László viszont visszakapta átdolgozásra, az időpontot pedig kitolták, emlékeztet Petőcz Kálmán, a kormányhivatal emberi jogi főosztályának volt igazgatója. „Akkor kellett volna lemondania, nem júniusban, a Híd kitalált indoka miatt” – véli Petőcz. Információi szerint a jelentés azért nem tetszett a kormányhivatal vezetésének, mert nincs összhangban az állam jelenlegi kisebbségi politikájával. „Ilyen dokumentum viszont tudtommal nem is létezik. Sem a kormánynak, sem a szlovák pártoknak nincs kisebbségi stratégiájuk” – szögezi le az emberi jogi szakértő.

Forró témák mellőzve

A bizottság által jóváhagyott jelentés a legmagasabb szintű dokumentum, ami ma Szlovákiában a kisebbségek helyzetével foglalkozik. Ennek ellenére figyelmen kívül hagyja mindazokat a nemzetközi ajánlásokat, amelyek az Európa Tanács, illetve annak alkotmányjogi tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság, valamint az EBESZ és az ENSZ részéről az utóbbi években az országot érintették.

Ezek az ajánlások általában a romák szegregációját, a kultúra támogatásáról szóló törvény hiányát, illetve általában a komplexebb törvényi hátteret szokták kiemelni. Az Európa Tanácsnak a kisebbségvédelmi keretegyezményhez fűzött legutóbbi, 2009-es ajánlásaiban szerepelt egy általános törvény kidolgozásának szükségessége a kisebbségekhez tartozó személyek védelméről. Erről az ajánlásról is hallgat a jelentés. Az eredeti verzió kiemelte, hogy a parlamentben nincs mód a kisebbségi nyelvek használatára. Az új verzió azt emeli ki, hogy külföldiek számára a parlament tolmácsolást biztosít.

A jelentés szerint a kulturális támogatási rendszer késését 2012-ben a választások és egyes törvénymódosítások okozták. Ráadásul az áll benne, hogy a kormányhivatal vezetőjének kellett sürgetnie a kormánybiztost, hogy továbbítsa neki a szerződéseket. Az eredeti jelentés felhívta rá a figyelmet, hogy a nem elégséges infrastrukturális háttér áll a késések hátterében. Ezt a támogatások idei késése is megerősíti. A jelentés nem foglalkozik részletesebben a kérdéssel.