A konyhában a helyük?

Pozsony. Az 1999-es népszámlálási adatok szerint nem sokkal az ezredforduló előtt Szlovákia lakosságának többségét, 51,4%-ban nők tették ki. Az arányuk az ország férfi lakosságához képest az utóbbi harminc évben emelkedő tendenciát mutat. Közéleti szerepvállalásuk mértéke, illetve gyakorisága ugyanakkor nincs arányban lélekszámukkal. A nők aránya a döntéshozó pozíciókban Szlovákiában aránylag még mindig nagyon alacsony. A parlamenti képviselőknek csupán 19,3%-a hölgy. Az európai uniós átlag egyébként 26,8%. Svédországban a legmagasabb a női parlamenti képviselők aránya, 42,7%. A végrehajtó hatalomban még kevesebb nő tevékenykedik, a kormány tagjai sorában egy hölgyet sem találunk. A 20 államtitkár közül csupán négy tartozik a „gyengébb” nemhez. A legfőbb államigazgatási szerveknél szintén kedvezőtlen az arányuk, 5,3%. A városi polgármesterek 2,2%-a nő, a kisebb települések 20,3%-át irányítja női vezetés. A női politikusok arányát tekintve Szlovákia a 23. helyet foglalja el 53 európai állam körében.

A családi életre nevelés nem képez önálló tárgyat a hazai iskolákban. A kapcsolódó tárgykörrel a biológia-, a polgári- és az erkölcsinevelés-órákon ismerkedhetnek meg a tanulók. A tanítás során sokkal inkább a családi életre való felkészítésre összpontosítanak az iskolák, semmint a nemi szerepekre való felkészítésre. Az alkalmazott tankönyvek a nemekkel kapcsolatban túlnyomórészt sztereotípiákat tartalmaznak, figyelmeztet az Aspekt női érdekvédelmi szervezet. A szervezet húsz fővárosi alapiskolában vizsgálta a pedagógusok – nők, férfiak egyaránt – hozzáállását a nemi szerepekhez. A felmérés során úgy találták, hogy a megkérdezett pedagógusok többsége sztereotípiák mentén szemléli az említett nemi szerepeket. A szervezet figyelmeztetésére az oktatási tárca ez ideig nem reagált, és nem módosította a használatos tankönyvek szövegét. A hagyományokban gyökerező, a nőket esetenként hátrányosan érintő, honi családmodell ezáltal az oktatás révén újabb megerősítést nyer. (ervé, osf)