Eltörlik a 64 éves nyugdíjkorhatárt, elindulhat az igazságügyi reform is

Az alkotmánymódosításokat a jelen lévő 141 képviselő közül 91 kormánypárti támogatta és 50 ellenzéki szavazott ellene. A módosítás azon része, amely Milan Krajniak (Sme rodina) műhelyéből származik és a nyugdíjakra vonatkozik, eltörli a 64 éves nyugdíjkorhatár-plafont és egy más mechanizmussal helyettesíti. Az alkotmányba foglalták azt az elvet is, hogy aki anyasági, vagy apasági járandóságban részesül, annak emiatt ne legyen kevesebb a nyugdíja. Ennek a pontos módja, de költségvetési hatása sem volt az alkotmánymódosítás tárgya. Egy másik változás szerint a munkavállalók a saját szüleiknek adhatják a nyugdíjjárulékuk egy részét, ez lenne az ún. szülői bónusz.

Ezen pontokkal kapcsolatban Tomáš Hellebrandt, a pénzügyminisztérium Értéket a Pénzért Intézetének (ÚHP) elemzője a közösségi oldalán azt írta, a gyermeknevelésből Szlovákiában még mindig sokkal nagyobb részben veszik ki a részüket a nők, mint a férfiak. „Hogyan lehet igazságos, ha az áldozatért, amit szinte kizárólag csak az anyák hoznak meg, mindkét szülőt jutalmazzuk?” – teszi fel a kérdést. Hellebrandt szerint a szülői bónusz intézménye sincsen teljesen rendben. A gazdagabb szülőknek általában jobban kereső gyerekeik vannak, így egy ilyen bónusz a gazdagabb családoknak jelenthetne előnyt.

Az igazságügyi reform

Az igazságügyi reformot, amely okán valójában megnyitották az alkotmány módosításának lehetőségét, szerdán a jelen lévő 141 képviselő közül 89 támogatta és 18 szavazott ellene. A reform részeként az alkotmányban rögzítik, hogy a Bírói Tanács tagjainak fele nem bíró lesz. Az államfő, a kormány és a parlament csak ez utóbbi tagokat választhatja meg, illetve nevezheti ki. A bírók által választott tagok esetében bevezetik a regionális elvet. Ez azt jelenti, hogy az egyes bírói szervezetek csak a saját választókörzetükön belül javasolhatnak tagjelölteket a Bírói Tanácsba.

A módosítás értelmében bővül a Bírói Tanács hatásköre a bírók vagyoni helyzetével kapcsolatos ügyekben. A bírói tisztséggel összeegyeztethetetlen súlyos fegyelmi vétségnek fog számítani a szervezett bűnözéshez kötődő személyekhez fűződő bármilyen üzleti vagy pénzügyi kapcsolat. Emellett megszűnik a bírók döntéshozatalra vonatkozó mentelmi joga. Így a jogi álláspontja miatt, bűncselekmény elkövetése esetén, eljárás indítható egy bíró ellen is. A bírók és a főügyész előzetes letartóztatásához már nem lesz szükség az Alkotmánybíróság beleegyezésére.

A reform része az is, hogy alkotmánytörvényben rögzítik a bírók nyugdíjkorhatárát. A törvényszéki bírók esetében ez 67 év, az alkotmánybírók esetében pedig 72 év lesz. A bírók a jövőben nyilvánosan véleményezhetik a döntéseiket. Alkotmányba foglalják azt is, hogy az államfő visszahívhatja a hivatalukból az egyetemi professzorokat. A módosítás értelmében létrejön a Szlovák Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság, amelynek a jogállása a közigazgatási jog területén a Szlovák Legfelsőbb Bírósággal lesz megegyező, emellett a bírók és az ügyészek elleni fegyelmi eljárások is a hatáskörébe tartoznak majd. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a tervek szerint Pozsonyban fog székelni, és 2021. augusztus 1-jén kezdi meg a működését. Az elnöke olyan személy is lehet, aki eddig nem dolgozott bíróként. A vonatkozó jogszabály értelmében módosulnak az igazságügyi szakmai gyakorlat feltételei is. Az igazságügyi reform és az ezzel összefüggő módosítások 2021. január 1-én lépnek hatályba. Néhány határozat csak 2021. augusztus 1-től, illetve 2025. január 1-től lesz érvényes – írja a TASR közszolgálati hírügynökség.

Politikai reakciók

Zuzana Čaputová államfő üdvözölte, hogy a parlament jóváhagyta a reformot. „A fontos igazságszolgáltatási intézmények reformját Mária Kolíková tárcavezető és az egész kormány egyik legfontosabb lépésének tartom” – írta a közösségi oldalán. Maga Mária Kolíková (Za ľudí) igazságügy-miniszter úgy nyilatkozott, számára fontos, hogy a társadalom az alapvető értékek terén előrelépjen. „Ebben az esetben alapvető érték az, hogy az igazságosságot és az egyenlőséget ne csak valami formális dolognak tekintsük, hanem valami olyannak, aminek valódi tartalma van, és amit a polgár elvárhat az államtól” – fogalmazott. Az ellenzéki Smer ugyanakkor az Alkotmánybírósághoz akar fordulni a módosítás miatt. Azt akarják elérni, hogy a testület függessze fel a hatálybalépést, jelentette be Robert Fico, a párt elnöke.

Előnyök és hátrányok

Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, aki jelenleg Zuzana Čaputová államfő megbízottja a Bírói Tanácsban, lapunknak az igazságügyi reformról elmondta, a közigazgatási bíróságok létrehozása szakmailag nagyon is indokolt és üdvözlendő. Ezek a bíróságok járnak majd el azokban a vitás ügyekben, amelyekben az egyik érintett fél az állam. Ilyen lehet például, ha a hatóságok nem adnak ki egy építési engedélyt és annak kérelmezője a bíróságon akarja megtámadni a közigazgatási döntést. A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság pedig a választásokkal kapcsolatos panaszokról is döntene, ezzel tehermentesítenék az Alkotmánybíróságot, amelyhez az ilyen ügyek tartoznak.

A reform keretében a bírósági térkép is megváltozna. Ez azt jelenti, hogy az 54 járási és nyolc kerületi bíróság hálózata helyett 30 elsőfokú fellebbviteli bíróságot hoznának létre. Pozsony és Kassa, az ottani nagyszámú ügy miatt, külön törvényszéket, ún. városi bíróságot kapna. Az elsőfokú, ma járásbíróságnak nevezett törvényszékek számának csökkenése Mészáros szerint a déli, magyarok lakta régiókat érinti a legkevésbé. „A lépést az indokolja, hogy a nagyon kicsi törvényszékeken nem lehetséges a bírók specializációja” – magyarázta. Hozzátette, az 54 járásbíróság rendszere még a mečiari rendszer öröksége. A jövőben a 30 intézményből álló hálózaton belül is specializálódnának törvényszékek, így a döntéshozatal gyorsabb és hatékonyabb lehet. 

A nyolc kerületi bíróság, három fellebbviteli bíróságra csökkentése azonban Mészáros szerint nagy ellenállásba ütközik maguknak a bíráknak a körében. Nagy részüknek ugyanis a jövőben többet kellene utaznia a munkahelyére. Egy ilyen bíróság Eperjesen, egy Besztercebányán, egy pedig Nagyszombatban lenne. A korábbi alkotmánybíró szerint az ügyfelek szempontjából nem jelent problémát, hogy esetleg messzebb lesz tőle egy-egy törvényszék, hiszen egy átlagember élete során kétszer fordul bírósághoz. Mészáros arról is beszélt, nem tartja jónak, hogy az alkotmánybírák esetében 72 évben rögzítették a nyugdíjazásuk korhatárát. A reform elfogadásának folyamatával kapcsolatban pedig elmondta, szerinte nem szerencsés, hogy ilyen könnyen és rövid véleményezési időszak után kerül sor egy ekkora változásra, hiszen a változások alkotmányozási kerethez vannak kötve, amelyet meg kell különböztetni az egyszerű törvényhozástól.

Fiala-Butora János, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat szakembere szerint a mostani alkotmánymódosítások között nincs olyan, amely kifejezetten csak a kisebbségeket érintené. Kiemelte azt a módosítást, amely szerint, ha egyszerre újulna meg az Alkotmánybíróság tagságnak a többsége, akkor az új jogszabály szerint 12 helyett 6 éves lehet az új bírák mandátuma. „Itt érthető, hogy a közelmúlt fejleményekre reagál az igazságügyi minisztérium javaslata” – fogalmaz.