A képviselők szereptévesztése a koalíciónak katasztrófa

Mészáros Fico parlamenti kiadatásáról lapunknak elmondta, a képviselőknek a vizsgálati fogságra vonatkozóan mentelmi joguk van. Kiemelte azonban, ez nem azt jelenti, hogy a törvényhozás arról dönt, elkezdhető-e egyáltalán, és lefolytatható-e a kérdéses büntetőeljárás. A mentelmi jog korábban erre is vonatkozott, már ahhoz is a parlament engedélye kellett, hogy a bűnüldöző szervek meg- gyanúsíthassanak egy képviselőt. Ezt azonban tíz évvel ezelőtt eltörölték. „Hangsúlyozom, a mostani mentelmi jog csak arra vonatkozik, ha a hatóságok korlátozni akarják egy képviselő személyes szabadságát” – mondta Mészáros.

Képviselők szerepzavara

A korábbi alkotmánybíró kifejtette, ennek, a ma már korlátozott mentelmi jognak a lényege, hogy a képviselők dönthetnek arról, egy bűncselekmény elkövetésével terhelt kollégájuk esetében megadják-e az ügyésznek a lehetőséget arra, hogy javaslatot tegyen az illető vizsgálati fogságba helyezésére. Ezt követően pedig egy bíró dönthet arról, valóban korlátozzák-e az érintett képviselő személyi szabadságát. „A parlamentben a kiadatásról szavazó képviselők azonban nem vizsgálhatják, hogy adottak-e az előzetes letartóztatást indokló feltételek. Azt ugyanis az ügyben eljáró bíró vizsgálja” – magyarázta. Mészáros szerint a kiadatásról döntő képviselőknek csak és kizárólag azt szabadott volna vizsgálniuk, hogy Fico kiadatása politikailag motivált lépés-e vagy sem. Ez például akkor állna fenn, ha nem lenne az ügyben valós bűncselekmény, hanem politikai okból, a vizsgálati fogság intézményével akarná a végrehajtó hatalom távol tartani Ficót valamilyen fontos szavazástól. „Úgy néz ki azonban, hogy ilyen eset nem áll fenn” – tette hozzá. Hangsúlyozta, a képviselők csak az ilyen bizonyítható politikai okok meglétét vagy meg nem létét vizsgálhatják.

Mészáros szerint a mentelmi jog ilyen formájának bizonyos esetekben helye van. A pártok közötti kiéleződött viszonyok miatt ez egyfajta biztosíték arra, hogy ne lehessen politikai bosszút elkövetni. „Ha úgy használnák, ami ennek az igazi célja, akkor az rendben lenne” – mondta. Hozzátette, a mentelmi jog is hozzájárul ahhoz, hogy szabadon, vagyis félelem és nyomásgyakorlás nélkül lehessen gyakorolni a politikai jogokat. Ennek más országokban is hagyománya van.

Ez katasztrófa

Grigorij Mesežnikov politológus szerint a Fico kiadatásáról szóló szavazás katasztrófát jelent a kormánykoalíció számára. Úgy látja, a kormánypártok hagyták, hogy az ellenzék azon értelmezése kerekedjen felül, miszerint egy ellenzéki képviselő igazságtalan vegzálásáról van szó. „Ez természetesen teljes butaság” – tette hozzá. A kiadatást nem megszavazó képviselők, köztük kormánypártiak, azzal is érveltek, hogy Fico ellen irányuló egyfajta politikai bosszúról van szó. „Természetesen ez nem így van” – jelentette ki Mesežnikov azzal, hogy ilyen alapon a képviselők bármilyen bűncselekményt elkövethetnének és ezzel védekezhetnének. Arra emlékeztetett, hogy a Fico esetében az ügyészség bizonyítékokkal, vallomásokkal támasztja alá, hogy a Smer vezetője törvényellenesen cselekedett.

A politológus is szemére vetette a parlamenti képviselőknek, hogy Fico kiadatása kapcsán nem azokkal az aspektusokkal foglalkoztak, amelyeket a döntés során figyelembe kellett volna venniük. „A képviselők a kiadatás során nem foglalkozhatnak a vádirat tartalmával” – emelte ki. A Smer vezetőjének vizsgálati fogságba helyezése szerinte például akkor lenne problémás, ha a pártja 76 képviselővel rendelkezne a 150 fős parlamentben és a letartóztatással elvesztenék a többségüket.

Megroggyant koalíció

Mesežnikov úgy látja, a kormány- oldal politikailag nem tudott megfelelni az eset jelentette kihívásnak. Igor Matovič, az OĽaNO vezetője ugyanis nem folyt bele az ügybe, kudarcot vallott a koalíción belüli kommunikáció. „A legfontosabb kérdés azonban a következő: Miként lehet az, hogy az egyik koalíciós partner lényegében az ellenzék része?” – tette fel a kérdést arra utalva, hogy a Sme rodina parlamenti frakciója nem támogatta Fico kiadatását. Rámutatott, a koalíció számára kulcsfontoságú kérdésben úgy viselkedtek, mintha az ellenzékhez tartoznának. A politológus szerint tankönyvbe illő esetét látjuk annak, milyen problémákat okozhat egy koalícióban egy oda nem illő elem, ez esetben a Sme rodina. Boris Kollár pártjának döntése mögött Mesežnikov szerint az állhat, hogy be akarják magukat biztosítani arra az esetre, ha az ő emberük kerülne hasonló helyzetbe. „Azt is el tudom képzelni, a Sme rodina a következő parlamenti választást követően nyitott lehet arra, hogy a jelenlegi ellenzékkel, a Smert beleértve, alakítson kormányt” – mondta a szakértő. Mesežnikov arról is beszélt, mindezek ellenére Matovič az SaS-t bírálja, nem pedig a Sme rodinát, ami szerinte felháborító. Szerdáig még az OĽaNO-frakcióban ült az a két képviselő, Katarína Hatráková és Romana Tabák is, akiknek a szavazatai híján nem adták ki Ficót. „Szerintem Romana Tabák egyszerűen nem megfelelően kvalifikált erre a tisztségre” – mondta a politológus.

Mesežnikov szerint a koalícióban ugyan erős belső turbulenciák vannak, de nem számít arra, hogy megbukik a kormány.