A képviselők nem fognak szavazni az államnyelvről szóló törvény módosításáról

„A beterjesztett javaslat fő célja az, hogy az államnyelvről szóló törvényből kikerüljenek azok a rendelkezések, amelyek indokolatlanul korlátozzák az információk szabad terjesztését az államnyelv védelme ürügyén” – állítják a törvény beterjesztői. Szerintük olyan, „tisztán deklaratív” rendelkezésekről van szó, amelyeknek valójában nincs értelmük, mivel az államnyelv, a kisebbségi és más nyelvek használatát megfelelően szabályozzák a szóban forgó jogszabály konkrét rendelkezései, illetve más, általánosan kötelező érvényű jogszabályok.

A javaslat értelmében kikerülne a törvényből az egyházakat és vallási közösségeket érintő rendelkezés is, mely szerint az egyházaknak államnyelven kell vezetniük a hivatali ügyvitelbe tartozó dokumentációt, illetve államnyelven kell közzétenniük a nyilvánosságnak szánt dokumentumokat is. A módosítás beterjesztői szerint az egyházaknak maguknak kellene dönteniük arról, milyen nyelven akarnak kommunikálni a nyilvánossággal. Úgy vélik, a községeket sem kell külön utasítani arra, hogy a községi krónika fordítása tartalmilag egyezzen az államnyelven íródott változattal. Ezt a rendelkezést is kihagynák a törvényből.

Ugyanakkor kiegészítenék a jogszabályt azzal, hogy az egyes települések, településrészek, utcák, közterületek nevei más nyelven is feltüntethetők, valamint más nyelven is készíthetők térképek. „Ez a rendelkezés nem érinti az államnyelv használatát a földrajzi nevek területén, de lehetővé teszi más nyelvek alkalmazását is” – teszik hozzá az indítványozók.

A módosítás értelmében a kisebbségi iskoláknak csak az illető kisebbség nyelvén kellene vezetniük a pedagógiai és egyéb dokumentációt. Az oktatási tárca határozná meg, hogy mely dokumentumokat kellene továbbra is kétnyelvűen kiállítani.