A jelentés bizonytalan folyamatot indított el

Strasbourg. Kiállt tegnap Judith Sargentini a szavazás eredménye mellett, hangsúlyozta, hogy nem a magyar népet szeretné büntetni jelentésével. Sokkal inkább az uniós intézményeket szólítja fel, hogy ne tolerálják tovább Magyarország távolodását az európai demokratikus értékektől. Nyilatkozatában elmondta, nem örülne neki, ha a jelentés uniós források megvonását jelentené a magyaroktól.

Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselő elvből elutasítja a Magyarország helyzetét felmérő jelentést. Egyértelműnek tartja, hogy politikai stratégia áll a jelentés hátterében, és meggyőződése, hogy mindez csupán kampány a jövő évi európai parlamenti választások előtt. „Úgy gondolom, a baloldal trükkje volt ez a jelentés, és főleg annak az időzítése, melynek célja a jobboldal és az EPP megosztása, ami sikerült is” – fejtette ki véleményét a politikus. Szerinte aggodalomra ad okot, hogy a néppárt jelentősen meggyengül és a távozó szavazatok a szélsőséges pártokhoz vándorolnak. Ezáltal veszélybe kerül az Európai Unió stabilitása.

A szavazás hatásait korai megjósolni, a következő hetekben várható döntés arról, kilép-e a Fidesz a néppártból. Nagy József (Híd) EP-képviselő szerint a néppárt tagjai nem adtak okot a Fidesz kilépésére a pártból, épp ellenkezőleg, kompromisszumkötésre invitálták Orbánt. A jelentés szerinte politikailag motivált, mely elsősorban az Európai Néppárt meggyengítésére irányul. „Az országon belül negatív reakció fog kialakulni, és nem javítani fogunk a helyzeten, hanem rontani, mivel áldozattá tesszük a magyar kormányt” – folytatta Nagy József.

A magyarországi fideszes EP-képviselők igazságtalannak tartják a döntéshozás menetét, be is jelentették, hogy a magyar kormány megtámadja a Sargentini-jelentést.

Az alapszerződés 7-es cikkelyének értelmében az eljárás során a külügyminiszterek meghallgatják Magyarország álláspontját és ajánlásokat is tehetnek, melyeket a kormánynak teljesítenie kell. Erre azonban nincs pontos határidő, kérdéses, mikor szavazhatnak a miniszterek arról, szükségesnek látják-e a döntés legmagasabb szintre, a kormányfők Európai Tanácsába utalását. Ha a külügyminiszterek négyötödös többséggel (22 tagállam) megszavazzák az eljárás folytatását, a végső döntés az Európai Tanács kezébe kerül, amely Magyarország jelenléte nélkül egyhangú szavazattal úgy határozhat, megvonja az ország szavazati jogát. A jelentés tehát egy hosszadalmas, többlépcsős folyamatot indít el, azonban még az EP tegnapi határozata után sem tűnik reálisnak, hogy eddig fajulhat a dolog.