A javaslat meghatározza, mi a különbség a lobbi és a korrupció között

Ján Hrubala a kormányhivatal korrupcióellenes osztályának vezetőjeként aktívan bekapcsolódik az igazságügyi minisztérium műhelyéből származó javaslatok kidolgozásába. Részt vett a vagyon eredetéről szóló norma, a képviselői immunitást szűkítő és a számvevőszéki hatásköröket bővítő tervezet előkészítésében, s nevéhez fűződik a lobbitörvény is. A korrupcióellenes harcról ismert jogászt ez utóbbiról kérdeztük.

Mi a célja a lobbitörvénynek?

Alapvetően a lobbizást szeretnénk legalizálni, mint normális hivatalos állást, foglalkozást. Lobbizhatnak majd különböző jogi és természetes személyek, akiknek bejelentési kötelezettségük lesz. A tevékenységet kisiparos-engedélyre is lehet majd végezni.

Vagyis aki lobbizni akar, ki kell váltania a vállalkozói engedélyt?

A törvény elég sokat foglalkozik a vállalkozói engedélyre vonatkozó dolgokkal, mert ez fontos, de ha a lobbi a javasolt törvény által meghatározott keretek között zajlik, akkor legális tevékenységnek minősül, s nem feltétlenül kell vállalkozónak lenni. Lobbizni lehet majd kisiparos-engedélyre, lehet fő foglalkozásként űzni. De ez nem jelenti azt, hogy kizárólag iparosengedéllyel lehet majd ezt a tevékenységet folytatni. A különféle szövetségek, civil szervezetek is lobbizhatnak, a lényeg, hogy a törvény pontosan kimondja, mi minősül lobbizásnak, és mi már nem nevezhető annak.

Ha foglalkozás is lehet a lobbizás, akkor ezért az illető rendes fizetést kap? Kitől?

Nem beszélhetünk fizetésről. Ha foglalkozásként akarja valaki űzni, szükség van vállalkozói engedélyre, s az elvégzett munkáért attól kap jutalmat, aki megbízza. Például egy fogyasztóvédelmi szövetség vagy a cukrászok egyesülete, netalán az autógyártók érdekszervezete azt akarja, hogy bizonyos törvényt elfogadjanak, az előterjesztett jogszabályjavaslatban kijavítsanak néhány cikkelyt, mert ellenkező esetben a gyakorlatban a javasolt megfogalmazás komoly problémákat okozhat. Nincs abban semmi rossz, ha a törvényalkotás kezdeti vagy bármelyik szakaszában megpróbálják csiszolni a tervezetet, hiszen az adott szakma képviselői tudják a legjobban, mire van szükségük. Ezért felbérelhetnek egy lobbistát vagy egy lobbicéghez fordulnak, mely képviselni fogja az érdekeiket, vagyis a nevükben lobbizni fog. Ez azt jelenti, hogy a hivatásos lobbista találkozik azokkal, akik a törvényben a kívánt változtatásokat végrehajthatják, és megpróbálják meggyőzni őket érveikkel. Ez így működik Brüsszelben és Európa más államaiban is, ez bevett módszer az USA-ban is.

Szlovákiában a lobbi szónak különös íze, olykor pejoratív színezete van. Mi a különbség a korrupció és a lobbi között?

A törvénytervezet egyértelműen kimondja, hogy a lobbizás kapcsolatteremtést és kommunikációt jelent, mely célja befolyásolni a kormány és a jogszabályban felsorolt különböző szervek dokumentumait, döntéseit. A lobbi nem engedélyezett az individuális jogi aktus terén.

Vagyis?

Például nem szabad lobbizni a tenderek, a közbeszerzés során. Ha valaki kiír egy pályázatot, hogy az adott hivatal 300 millió korona értékben el akar végeztetni bizonyos munkát, vásárolni akar valamit, akkor senki nem lobbizhat valamely cég érdekében. Korrupcióról akkor beszélünk, ha nemcsak szavakkal érvel valaki, hanem kenőpénzzel is próbálja meggyőzni tárgyalópartnerét. A lobbista nem adhat csúszópénzt célja elérése érdekében. Ugyanakkor a törvény tartalmaz egy apró kivételt, ugyanis nem szeretnénk, ha a szokványos, mindennapi, ártatlan, társadalmi kapcsolatok is automatikusan bűnösnek minősülnének, vagy gyanút keltenének. A lobbista és a tisztségviselő ismerheti egymást, jóban lehetnek, s nem biztos, hogy ha együtt ebédelnek vagy megisznak egy kávét, mindenképpen lobbizásról van szó, talán csak barátokként elbeszélgettek.

Csakhogy ez állítás állítás ellenében. Hogyan lehet majd ellenőrizni, mikor beszélhetünk lobbizásról, mikor ártatlan ebédről?

Ez esetben nem látok problémát. A törvény pontosan meghatározza, mi a lobbi, melybe egy kávé, egy ebéd belefér. Korrupcióról akkor beszélünk, ha valamit egyéni előnyszerzés vagy pénzjutalom fejében befolyásol valaki, ha kenőpénzért egy tisztségviselő visszaél hivatali jogköreivel, s törvényellenesen cselekszik. Ha ön százezer koronát ad valakinek azért, hogy elintézze, hogy az ön vagy egy ismerős cége megnyerjen egy versenytárgyalást, s megbízzák a milliós közbeszerzés lebonyolításával, vagy ötvenezer koronát fizet az orvosnak, hogy azonnal végezze el a szükséges műtétet, az korrupció. Viszont ha egy polgári társulás szeretné szigorítani a környezetvédelmi szabályokat, s az aktivisták futkosnak a politikusok után, tárgyalnak velük, a miniszterekhez fordulnak, s igyekeznek meggyőzni őket arról, hogy a törvénynek mit kellene tartalmaznia, az nem korrupció, hanem lobbi. S ha emellett megisznak egy kávét, vagy meghívják egymást ebédre, nem számíthat bűncselekménynek. A lobbitörvény pontosan meghatározná, hol a határ. Ha már korábban is lett volna ilyen jogszabály, felelősségre lehetett volna vonni például Macejko minisztert...

...aki ellen a könnyű motorvonatok ügyében korrupció gyanúja miatt indult eljárás, ami miniszteri székébe került, de beszüntették a nyomozást, mert nem történt bűncselekmény, állítólag csak lobbizott. Ön szerint nem lobbizott?

Korrupcióról nem beszélhetünk, hiszen az ügyészség szerint bizonyíthatóan nem került sor kenőpénz átadására, viszont az általa kifejtett tevékenység már tiltott lobbinak minősülhetne, mert többmilliós tender eredményét próbálta befolyásolni.

Ki ellenőrizné a törvény által meghatározott határ betartását? Ki mondaná ki, mikor beszélhetünk lobbiról, mikor tiltott lobbizásról, s mikor már korrupcióról?

A korrupció bűncselekmény, az a bűnüldöző szervekre tartozik. A törvény értelmében létrejönne a lobbisták központi nyilvántartása, a benne szereplő személyeknek bejelentési kötelezettségük lenne, negyedévente jelentést kellene leadni, minden lobbikapcsolatról be kellene számolni, az információkat közzé kellene tenni. Azaz mindent a nyilvánosság ellenőrizhetne. Ha felmerül a gyanú, hogy valaki nem teljesítette a törvényben meghatározott kötelezettségét, vagy tiltott lobbizást folytat, bárki felhívhatná a hatóságok figyelmét, hiszen ez esetben már a lobbitörvény megsértéséről beszélhetünk. Például valaki úgy véli, tiltott lobbizásra került sor, kihágásnak minősülhet, s az a szerv, mely a törvény értelmében illetékes a panaszt kivizsgálni, s a szükséges eljárást lefolytatni, a gyanú beigazolódása esetén büntetést szabhat ki. A jogszabály pontosan meghatározná, milyen törvénysértésért milyen büntetés jár.