A járvány a munkaerőpiacot sem kíméli

A Munka-, Szociális és Családügyi Központ (ÚPSVR) legfrissebb felmérése szerint októberben a gazdaságilag aktív lakosság 8,1 százalékának nem volt munkája. Közülük azonban sokan – betegség vagy egyéb okok miatt – jelenleg nem is lennének képesek munkát vállalni. Azon állástalanok aránya, akik egy kedvező ajánlat esetén azonnal munkába tudnának állni, októberben 7,35 százalék körül mozgott, ami azt jelenti, hogy a munkapiacon már az elmúlt hónapban éreztette hatását a járvány második hulláma.

Az ÚPSVR adatai szerint a munkára fogható állástalanok aránya a februári 5 százalékkal szemben a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt már áprilisra 6,7 százalékra ugrott, és júliusban 7,7 százalékkal tetőzött. Az azóta eltelt három hónapban folyamatos csökkenést mértek. Augusztusra így ez 7,6, szeptemberre pedig 7,43 százalékra esett vissza. Míg azonban szeptemberben még 0,17 százalékpontos zsugorodást mértek, októberben már csak 0,08 százalékpontosat, miközben a lassulás egyértelműen a járvány második hullámának a számlájára írható. Abszolút számokban októberben 2368-cal 201 ezerre csökkent a munkára fogható állástalanok száma. Csak összehasonlításképpen: a járvány kitörése előtt, idén februárban ez a szám a 140 ezret sem érte el.

A munkaügyi miniszter, Milan Krajniak szerint az állástalanok számának a csökkenése a kormányzati intézkedéseknek is köszönhető. „Az általunk bevezetett munkapiaci támogatások működnek. Augusztustól 53 ezer állástalan talált magának munkát” – nyilatkozta a tárcavezető. Ő is elismeri azonban, hogy a járvány második hulláma még hozhat nem kívánt meglepetéseket.

„Az év hátralevő részében még jelentős kilengéseknek lehetünk tanúi. Számolnunk kell azzal, hogy egyes cégek kénytelenek lesznek megválni az alkalmazottaiktól”

– mondta el Krajniak, aki szerint a válságos időszaknak jövő tavasznál hamarabb nem inthetünk búcsút. „Reményeim szerint a gazdaság áprilistól már újra elstartolhat” – tette hozzá a miniszter.

Az elkövetkező időszakban az állástalanok számának a növekedésével számolnak az elemzők is.

„A járvány második hulláma miatt újra lelassulhat a gazdaság növekedési üteme, ami a munkapiacon is érezteti a hatását, az egyes ágazatok között azonban jelentős különbségek lehetnek. A járvány első hullámával szemben az iparvállalatok most nem álltak le tömegesen, ebben a szegmensben így nem kell nagyobb elbocsátásoktól tartanunk. A szolgáltatások ezzel szemben ezúttal is nehezebb helyzetben vannak, így ezek több alkalmazottjuktól lesznek kénytelenek megválni”

– nyilatkozta Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Szerinte nehéz felmérni, hogy mikorra várható jelentősebb javulás, hiszen még mindig túl sok a bizonytalansági tényező.

A koronavírus-járvány második hullámának a negatív hatása már a munkapiaci portálok ajánlatán is látszódik, a visszaesés azonban egyelőre nem olyan látványos, mint az első hullám idején. A legnagyobb szlovákiai munkapiaci portál, a Profesia.sk adatai szerint a járvány márciusi megjelenését követően csaknem a felével esett vissza a honlapjukon megjelenő állásajánlatok száma. Míg márciusban még nagyjából 15,5 ezer ajánlat szerepelt a nyilvántartásukban, áprilisra ez 8,4 ezerre esett vissza.

„Azóta azonban folyamatos javulást tapasztaltunk, és szeptemberre már 18,3 ezer ajánlattal szolgálhattunk”

– nyilatkozta lapunknak Nikola Richterová, a Profesia.sk szóvivője. A járvány második hulláma azonban már az októberi adatokon éreztette a hatását, amikor az ajánlatok száma ugyan csak enyhébb mértékben, de 17,1 ezerre esett vissza. A járvány továbbra is az idegenforgalom, a szállodaipar és az éttermek, bárok számára okozza a legnagyobb érvágást. Ezekben az ágazatokban még az elmúlt hónapban is nagyjából 75 százalékkal maradt el az állásajánlatok száma az egy évvel korábbitól.

A munkapiaci portál szerint a legtöbb állást az iparvállalatok és üzletek, valamint a közlekedésben és IT-ágazatban vállalkozó cégek kínálják. A főiskolai végzettséget igénylő szakmák közül a legtöbb ajánlattal a tanároknak, orvosoknak, pénzügyi elemzőknek, projektmenedzsereknek, IT-szakembereknek és gyógyszerészeknek szolgálnak. A munkaügyi hivatalok az elmúlt hónapban egyébként csaknem 75 ezer szabad állást regisztráltak, 1,7 ezerrel kevesebbet az egy hónappal korábbinál. A legtöbb munkahelyet, csaknem 21 ezret Pozsony megyében kínálták, a legkevesebbet, nem egész 4 ezret pedig Kassa megyében.