Változást akarnak a fiatal hivatalnokok
A hivatalnokokat is zavarja a bürokrácia
Az államigazgatás beteg monstrum, visszahúzza a tehetséges fiatalokat – jelentette ki tavaly egy kis szlovákiai magyar faluból származó fiatal hölgy. Kijelentése hatalmas port kavart, mert ezt a belügy magas beosztású hivatalnokaként mondta. Most új ötlettel állt elő.
Filip Mónika röviddel az után írta meg nyílt levelét a .týždeň hetilapban, hogy egy másik hivatalnok, Zuzana Hlávková a lelkiismeretére hallgatva nyilvánosságra hozta, milyen visszaélések történtek Szlovákia uniós elnökségének szervezése kapcsán a külügyminisztériumban. A fiatal belügyi osztályvezető levelében arról írt, hogy a hivatalnokok minden nap megharcolnak az államigazgatás rendszerének problémáival, azzal, mennyire nem hatékony az egész óriási, bürokratikus masinéria, hogyan fogja vissza azokat, akik javítani szeretnének rajta, és nem utolsósorban, mennyire feleslegesnek és alulértékeltnek érzik magukat. Filip Mónika arra is rámutatott, hogy az aktív hivatalnokok szégyellik magukat az alkalmatlan kollégák, a régi káderek és a fiatal pártjelöltek tevékenysége, valamint a folyamatos botrányok miatt.
Hogyan lehet dolgozni ennek a korrumpálódott államnak, amelyben egyetlen botrányt sem vizsgálnak ki?
– tette fel a kérdést. Később a Denník N-nek adott interjújában még élesebben fogalmazott: amellett, hogy az államigazgatási rendszer hibáit bírálta, Robert Kaliňák belügyminisztert és botrányait is kiemelte, és hozzátette, a miniszternek le kellene mondania.
A fiatal osztályvezetőt végül nem érte retorzió nyílt kiállása miatt, továbbra is az államigazgatásban dolgozik, s nem tett le arról, hogy megváltoztassa a rendszert. Tizenegy társával együtt elindította a Jó hivatalnok elnevezésű kezdeményezést, mely a rendszer hibáinak kezelését tűzte ki célul, egyebek mellett egy jobb és professzionálisabb hivatalnokréteg megteremtésével.
„Jó hivatalnokok” a jobb államért
Az államigazgatás hivatalnokainak arctalannak tűnő tömege nem csak a régi kádereket és pártembereket jelenti: a hivatalnokok közt vannak olyan iskolázott, fiatal szakemberek is, akik a magánszféra helyett az államnak dolgozva szeretnének érvényesülni, és előremozdítani a dolgokat. Ezt a munkát pedig lehet politikai nyomásoknak ellenállva, átláthatóan és felelősségteljesen végezni – vallják a Jó hivatalnok nevű kezdeményezés alapítói.
A fiatal hivatalnokok egy évvel ezelőtt kezdtek el találkozni, és rendszeressé vált összejöveteleiken eldöntötték, hogy belülről akarják megoldani az általuk feltárt problémákat – a túlzott hierarchiából adódó rugalmatlanságot, az államigazgatás átláthatatlanságát, a kommunikáció hiányát az egyes hivatalok között, és a gyakran rossz menedzsmentet, mely kaotikus állapotokat idéz elő.
A hivatalnokok egy kérdőíves felmérést indítottak kollégáik között, hogy lássák, mit tartanak munkatársaik saját munkájuk legnagyobb problémájának. Mint kiderült, a legkomolyabb gond az államigazgatásban dolgozók szerint is a túlburjánzott bürokrácia – emellett pedig a túl szigorú és formális munkamódszereket és kereteket is nagy problémának tartják, és kifejezetten alulértékeltnek érzik magukat. A legkomolyabb motivációnak az érdekes munkaköri leírást, és a tanulási lehetőségeket érzik.
A kezdeményezés alapítói kidolgozták a Jó hivatalnok tízparancsolatát, ebben azokat az alapelveket rögzítik, melyek elengedhetetlenek a jól működő államigazgatáshoz. Egy jó hivatalnoknak szerintük mindig szem előtt kell tartania, hogy a lakosságot szolgálja, vállalja a felelősséget saját munkájáért, hatékonyan és aktívan dolgozik, és etikusan cselekszik: az átláthatóságot nemcsak törvényi kötelezettségnek, hanem az állami és közkultúra alapelvének tekinti.
Filip Mónika elmondása szerint egyelőre a belügyminisztérium, a védelmi és közlekedési tárca, az informatizációért felelős kormányfő-helyettesi hivatal és a Pozsonyi Városi Hivatal néhány hivatalnoka csatlakozott a kezdeményezéshez, de országos hatásban reménykednek. A kezdeményezés apolitikus és független, egyik fő célja pedig, hogy javítson a hivatalnokok hírnevén, és ezáltal több tehetséges fiatalt is pályára állítsanak az államigazgatásban. Az alapítók közösséget akarnak építeni, tematikus találkozókat, szemináriumokat tartanak majd, és megpróbálják keresztülvinni a csoport ötleteit az illetékes magasabb fórumokon.
VILLÁMINTERJÚ - Filip Mónika, a Jó hivatalnok alapítója
Egy évvel ezelőtt, mikor önre irányult a sajtó figyelme, elég éles és merész kritikát fogalmazott meg – nemcsak a hivatalnoki munka, hanem Robert Kaliňák belügyminiszter kapcsán is. Érte ezért bármilyen retorzió?
Valóban voltak élesebb kijelentéseim, de maga a nyílt levél és az interjú nem erről szólt. Szerettem volna leírni, hogyan dolgozunk, milyenek a körülmények a munkahelyemen. Az interjúkban voltak olyan kérdések, melyekre feleltem, és talán nem kellett volna – de az egész inkább arról szólt, ki vagyok, és milyen az államnak dolgozni. Retorzió nem ért a kijelentéseim miatt. Néhány kollégán éreztem, hogy esetleg kicsit tartanak tőlem, mert kiálltam, és ilyen válaszokat adtam a médiában. Feletteseim azonban nem róttak meg, ugyanabban a funkcióban dolgozom, és ugyanazt csinálom, mint korábban.
Zuzana Hlávková ügye miatt egy időre középpontba került a sajtóban az államapparátus – és az is, hogy az államnak nem arctalan tömeg dolgozik, hanem nagyon sok jól képzett fiatal. Ön is három diplomával rendelkezik, kapkodnának ön után a magánszektorban. Miért dolgozik mégis az államnak?
Ezt a kérdést magamnak is többször feltettem, sokszor gondolkodtam el azon, hogy munkát váltok. A magánszektorban három hónapot bírtam ki. Úgy éreztem, ez a munka nem tesz teljessé, nem tudom kihasználni a tudásomat, nincs hozzáadott értéke a munkámnak. Az egész arról szólt, mennyi pénzt keresünk, nem a minőségről. Jogászként végeztem, de nem szerettem volna a pályán maradni, úgy gondoltam, kipróbálom a minisztériumot, az államigazgatást. Őszintén szólva akkor még fogalmam sem volt, mit csinál egy köztisztviselő – s egyébként így van ez azokkal a fiatalokkal is, akiket most vettünk fel a tárcához, ők sem tudják, miről szól ez az egész. A minisztériumi munka egyébként azonnal lefoglalt, fel tudom használni a tudásomat, és nagyon kreatív a munkaköröm. A közigazgatásban egyébként olyan embereknek kell dolgoznia, akik adni szeretnének valamit a polgároknak – és úgy érzem, megtaláltam itt a helyem. Ám nagyon sok a probléma, és én úgy döntöttem, nem megyek el, hanem megpróbálok ezen változtatni. Megtehetném, hogy csomagolok, és más munkát keresek, de ez nem segítene. Az segít, ha maradnak az olyan emberek, akiknek ez szívügye.
Ha már a problémákról esett szó: Hlávková ügye korrupciógyanúra, politikai nyomásokra és arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen praktikákat bejelentők nem kapnak megfelelő védelmet. Az önök kezdeményezése ennek kezelésére is kiterjed?
A hivatalnoki integritásra és etikára mindenképpen. Nagyon fontos, hogy ha a köztisztviselők munkájuk közben politikai, vagy más nyomás tapasztalnak, mindenképpen gondolkozzanak el azon, hogy hogyan tudják a legetikusabban elvégezni a feladatukat. Szeretnénk, hogy ha kikerülne a tisztviselők szótárából, hogy „fentről erre utasítottak”, és arra összpontosítsanak, hogy amit tesznek, az etikus és törvényes legyen.
Ha egy hivatalnok ilyen helyzetbe kerül, fordulhat önökhöz?
Gondolkodtunk ezen is, de végül arra jutottunk, elég sok olyan szervezet van, akihez fordulni lehet. Persze ha köztisztviselők mégis ilyen problémával fordulnak hozzánk, igyekszünk segíteni, és továbbítjuk a dolgot az illetékesekhez. (fm)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.