A gyerekeknek csak az ötöde sportol

A Gyermekegészségügyi Igazgatóság (HBSC) több mint 8900 diák bevonásával készített felmérést, amelyből kiderül, hogy a 11 és 15 év közöttiek kb. 22%-a végzett fizikai aktivitást (sportolt, sétált, túrázott stb.) a válaszadást megelőző héten. A legaktívabbak a 11 évesek voltak, 27%-uk állította, hogy az előző hét napban mindennap legalább egy órát töltött fizikai aktivitással. A nemek közötti eltérés a 15 évesek körében a legszembetűnőbb: kétszer annyi fiú (24%) válaszolta, hogy az előző hét nap mindegyikén legalább egy órát töltött valamilyen fizikai aktivitással, mint lány (12%). Az iskolai felkészültséggel kapcsolatban a gyerekek 86%-a válaszolta, hogy van lehetőség – például focipálya, udvar, uszoda – iskolájukban a tanterven kívüli fizikai aktivitásra, viszont a diákok negyede nem használta ki ezeket a lehetőségeket.

Jaroslava Kopčáková, a kassai Šafárik Egyetem orvosi karának pszichológusa lapunknak elmondta, hogy bár a HBSC felmérése szerint a hazai gyerekek átlagosan keveset mozognak, más európai országból származó vagy észak-amerikai kortársaikkal összevetve több fizikai aktivitást végeznek. „Úgy gondolom, az lenne a legideálisabb, ha a mozgás kényszer nélküli, vonzó és természetes lenne a fiatalok körében” – mondja a szakember.

Kicsiknél 5-6 óra

A fizikai aktivitás 2014-től kis mértékben ugyan, de csökkenő tendenciát mutat a lányok körében kortól függetlenül. A fiúknál a leglátványosabb csökkenés a 11 évesek körében tapasztalható: itt négy év alatt 8%-ot csökkent a rendszeres fizikai aktivitást végzők aránya. Szelle Elvira pszichológus szerint óvodás- és kisiskoláskorban akár napi 5-6 óra mozgás is szükséges lehet. „A gyermek agya majdnem akkora, mint egy felnőtté, viszont tüdeje aránytalanul kisebb. Tehát egy viszonylag kicsi tüdőnek kell ellátnia oxigénnel egy majdnem felnőttével megegyező méretű agyat. Ezért kiemelten fontos a mozgás kisgyermekeknél, mert segíti a szükséges oxigénellátást” – nyilatkozta a szakember.

A túlsúly veszélye

„Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint a gyerekeknek legalább napi egy óra mozgásra lenne szükségük. A kevés fizikai aktivitás egyik következménye például az elhízás is, a tizenegy évesek harmada küzd túlsúllyal” – mondja Kopčáková. Úgy véli, ez az adat is azt támasztja alá, hogy már a kicsiknél el kell kezdeni támogatni minden rendszeres testmozgást támogató törekvést, úgy mint az aktív órák közti szüneteket, vagy az órák utáni sportolással összefüggő szabadidős tevékenységeket.

Ugyanígy vélekedik Szelle Elvira is. „A mozgás alatt sok mindent érthetünk: nem csak kimondottan sportolást – hasonlóan hasznos a séta vagy a túrázás is. Fontos tényező, hogy a gyermeknek legyen része kötetlen mozgásban, olyanban, amely örömöt szerez. A legjobb, ha sikerül megszerettetnünk a mozgást gyermekeinkkel” – véli a pszichológus. Továbbá mindketten egyetértenek abban is, hogy a rendszeres mozgás pozitív hatással van a gyermek egészségére is.

A lányok egyénileg

A nemek közötti eltérés a szervezett csapatjátékokban való részvételnél is megmutatkozik. A 11, 13 és 15 éves fiúk 61,7%-a állította, hogy szabadidejükben részt vesznek csapatjátékokban, míg lányoknál ez az arány 40,3%. Ők inkább az egyéni sportokban vesznek részt szívesebben: a megkérdezett lányok átlagosan 35%-a válaszolta, hogy egyéni sportot űz, míg a fiúknál ez a szám 28,3%. „Ha egy egészséges generációt akarunk felnevelni, akkor muszáj, hogy a gyerekeink rendszeresen mozogjanak, illetve, hogy a szabadidejüket értelmesen osztják be, mert minden szülő azt szeretné, hogy gyerekeik boldogak és egészségesek legyenek” – zárta Kopčáková.

Kellenek a hobbik

A felmérés készítői egyéb szabadidős tevékenységre is rákérdeztek. A válaszokból kiderül, hogy művészeti alapiskolába több mint kétszer annyi lány jár, mint fiú: a lányok átlagosan 46%-a válaszolta, hogy jár ilyen iskolába, míg a fiúknak csak 20,7%-a mondta ugyanezt. Szakkörökre a megkérdezett gyerekek alig 21%-a jár, a legkevésbé a 15 évesekre jellemző, hogy iskola után szakkörön vesznek részt: ebben a korcsoportban a lányok 13, a fiúk 15 százaléka mondta, hogy jár valamire. A megkérdezett 15 évesek majdnem harmada azonban (27 – 28%) semmilyen szervezett szabadidős tevékenységet nem végez. Szelle Elvira szerint a hobbik rengeteg módon hozzájárulnak a gyermekek lelki jólétéhez, mind a kapcsolatok, mind a személyes fejlődésük terén.