A gyakorlathoz szabják az offshore-törvényt

Az offshore-ellenes törvény alapján az állammal üzletelő cégek kötelesek bejelenteni, kik a valódi tulajdonosaik. A jogszabállyal azt akarták megakadályozni, hogy különböző külföldön regisztrált cégeken keresztül politikusok, azok mecénásai vagy az üzletet előkészítő hivatalnokok profitáljanak az állami megrendelésekből. A tényleges tulajdonosok jegyzékét a Zsolnai Járásbíróság vezeti, eddig egyetlenegy törvényszegést sem észlelt. Az 58 ellenőrzésből már 12-t lezárt, ám kézzelfogható eredmény vagy észrevétel nélkül.

Apró változások

Gál szerint a törvénnyel elérték a célt, az állam most már tudja, kik állnak azon cégek hátterében, amelyekkel szerződést köt. A tervezett változásokat Miroslav Beblavý független képviselő bírálta, aki szerint egy jól működő jogszabályt próbálnak tönkretenni. Gál a kritikát elutasítja, mondván: a törvényen pontosan az a csapat dolgozott, amelyik az eredeti szabályozáson, s bár a módosításon az ő kézjegye szerepel, még elődje, Lucia Žitňanská dolgozott rajta. „Én csak annyival járultam hozzá, hogy aláírtam, de nincs okom nem hinni nekik. Természetesen nem állítom, hogy ez a végleges változat, elég idő lesz még szakértők javaslatainak bedolgozására” – mondta Gál.

Andrej Leontiev, a jogszabály módosításán dolgozó Taylor Wessing ügyvédi iroda képviselője hangsúlyozta, csak technikai jellegű változásokat javasolnak, olyan pontokon módosítanának, amelyekről bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem működnek vagy nem praktikusak. „Például nincs értelme, hogy az állami Szlovák Gázműveknek regisztrálniuk kelljen a rendszerben azért, mert klienseiknek gázt árulnak. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ha a gázművek egyéb szolgáltatásokat vagy termékeket vesz, nem vonatkozik majd rá a kötelezettség” – mondta Leontiev.

Maradtak kérdőjelek

Gabriel Šípoš, a Transparency International Slovensko vezetője figyelmeztetett arra, hogy az offshore-ellenes törvény fogatlan. Ugyanis a célja az volt, hogy az állam ne üzleteljen olyan társaságokkal, melyeknek homályos a tulajdonosi hátterük. Példaként említette a dióspatonyi Slovakia Ring versenypályát, mely az utóbbi években különböző projektekre jelentős állami támogatást kapott, ám melynek többségi tulajdonosa öt ciprusi és egy Fülöp-szigeteki nő. A közlekedési tárcától például 360 ezer eurót kaptak sofőrök képzésére abban az időben, amikor az offshore-ellenes törvény már hatályos volt.

Hárítják a felelősséget

Karolína Ducká, a közlekedésügyi minisztérium szóvivője emlékeztetett, hogy a feladatukat teljesítették, tehát leellenőrizték, hogy a Slovakia Ring szerepel-e a tényleges tulajdonosokkal rendelkező cégek jegyzékben, tehát engedélyt kapott-e az állammal való üzletkötéshez. Magyarán: ha egy cég szerepel a listán, a minisztérium probléma nélkül üzletet köthet vele. Az pedig, hogy mi alapján jutott a listára, ha tisztázatlan a tulajdonosi háttere, már más lapra tartozik.

„A törvény elsődleges célja az volt, hogy az állam tudja, kik állnak a cégek mögött. A másodlagos, hogy erről az állampolgárok is tudomást szerezzenek” – magyarázta Leontiev, aki szerint ez a jogszabály nem fogja megakadályozni a korrupciót vagy azt, hogy az állami megrendelésekből származó pénz oligarchák vagy pártok mecénásainak zsebébe kerüljön. Csupán felfedi a valódi tulajdonosi hátteret, mely alapján aztán az illetékes szervek elkezdhetnek vizsgálódni. „A Slovakia Ring kapcsán is csak azt mondhatjuk, hogy a törvénynek köszönhetően derült ki, ki áll a háttérben. Az állammal üzletelő cégek regisztrációját viszont valaki jóváhagyja, s mi megkérdezhetjük ezektől a konkrét személyektől, nem tartották-e gyanúsnak ezt a tulajdonosi hátteret. Őket terheli a felelősség, őket tudjuk büntetni” – állítja Leontiev.