A globális válságok nem kímélik a mentális egészséget

fg

A közelmúltbeli események, többek között a koronavírus-járvány, Oroszország Ukrajna elleni háborúja, a klímaválság, illetve más társadalmi és gazdasági hatások tovább rontották az európai lakosság amúgy is gyenge mentális egészségét – derül ki a mentális egészség világnapja alkalmából közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A világjárvány kitörése előtt az Európai Unióban minden hatodik ember küzdött valamilyen mentális problémával, s az adatok szerint az utóbbi években tovább romlott a helyzet. A válaszadók többségének bevallása szerint a világban történt közelmúltbeli események „kismértékben” (44%) vagy „jelentős mértékben” (18%) befolyásolták a mentális egészségüket. Tízből kilenc uniós polgár (89%) szerint a mentális egészség előmozdítása ugyanolyan fontos, mint a fizikai egészség védelme. A válaszadók kevesebb mint fele ért egyet azonban azzal, hogy a mentális zavarokkal küzdők ugyanolyan szintű ellátásban részesülnek, mint a valamilyen fizikai problémában szenvedő betegek.

Segítség nélkül

Kiderült az is, közel a megkérdezettek fele (46%) küzdött valamilyen érzelmi vagy pszichoszociális problémával, és tapasztalta magán a depresszió vagy szorongás tüneteit az elmúlt tizenkét hónapban. A közvélemény-kutatás résztvevői közül az említett mentális problémával küzdők több mint fele (54%) nem kapott segítséget szakembertől. „Mentális egészség nélkül nincs egészség. Riasztó tény, hogy az európaiak közel fele küzd valamilyen mentális problémával, és hogy az érintettek több mint fele nem kap semmilyen segítséget szakembertől. Polgáraink jóllétét kell előtérbe helyeznünk – a megelőzésre, valamint a minőségi ellátáshoz és kezeléshez való hozzáférésre összpontosítva. Mindannyiunknak – a kormányoknak, a közegészségügyi hatóságoknak, az uniós intézményeknek és a polgároknak – össze kell fognunk és együttes erővel kell küzdenünk a jó mentális egészségért és a támogatásra szorulók megsegítéséért. Ez az erős európai egészségügyi unió lényege” – jelentette ki Sztella Kiriakídisz, az egészségügyért és az élelmiszer-biztonságért felelős uniós biztos.

Globális hatás

A hazai adatok ebben a tekintetben nagyjából megegyeznek az uniós értékekkel – a szlovákiai válaszadók 42%-a tapasztalta depresszió vagy szorongás jeleit az elmúlt 12 hónapban, az EU-s átlaghoz (54%) képest azonban többen nem kaptak szakellátást (59%). A lebontott adatokból látszik az is, a szlovák közvélemény szerint a közelmúltbeli világesemények (a koronavírus, az orosz–ukrán háború, a klímaválság, a munkanélküliség, az energia- és élelmiszerárak növekedése) negatívabb hatással voltak az európaiak mentális egészségére. Míg az összesített adatok szerint az EU polgárainak 18%-a mondta azt, hogy a felsorolt események nagymértékben befolyásolták a lakosok mentális egészségét, addig Szlovákiában a válaszadók harmada vélekedett így.

A válaszadók többsége (60%) úgy véli, a mentális egészség szempontjából a legfontosabb tényező az életkörülmények alakulása és a pénzügyi biztonság (53%). Az európaiak közel harmada szerint, a természet és a zöldterületek közelsége (35%), az alvási szokások (35%), a testmozgás (34%) és a társadalmi kapcsolatok (33%) a kulcsfontosságúak a jó mentális egészséghez. Az összes tagállamot tekintve azonban a lakosság nagy többsége szerint a közösségi média használata negatívan befolyásolhatja a fiatalok mentális egészségét.

Arra a kérdésre, hogy az EU mivel tudna leginkább hozzájárulni a helyzet javulásához, a válaszadók legnagyobb hányada „az általános életminőség javítását” (45%), a „mentális betegségekkel élők diagnózishoz, kezeléshez és gondozáshoz való hozzáférésének és támogatásának javítását” (37%), valamint „a legveszélyeztetettebbek mentális egészségének támogatását” (35%) nevezte meg. Szlovákiában a megkérdezettek közel kétharmada szintén az általános életminőség javítását szorgalmazta, a második helyen (39%-kal) azonban a legveszélyeztetettebbek csoportok támogatása végzett.

A mentális betegségekkel járó stigma továbbra sem tűnt el, a válaszadók mintegy háromnegyede (77%) úgy véli, hogy a mentális betegek megítélése a társadalomban más, mint az egyéb betegeké. Tízből hat válaszadó azt gondolja, a mentális betegek más megítélésben részesülnek szakmai környezetben.

Az Eurobarométer felmérésére 2023. június 14. és 2023. június 21. között került sor. A 27 uniós tagállamból összesen több mint 26 ezer 15 éves vagy annál idősebb személyt kérdeztek meg.

Az Európai Bizottság 2023. június 7-én elfogadta a mentális egészség átfogó megközelítéséről szóló közleményt, amely segítséget nyújt a tagállamok számára a mentális egészséggel kapcsolatos kihívások kezelését célzó intézkedések meghozatalában.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?