A gazdák kiakadtak az EU környezetbarát programjától

Az Európai Bizottság múlt héten tette közzé az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) részét képező, a fenntartható mezőgazdaságra és élelmiszeriparra való áttérést célzó Termőföldtől az Asztalig (Farm to Fork) elnevezésű stratégiáját, valamint a biológiai sokféleség védelméről szóló Biodiverzitás Stratégiát, és mindkét javaslatával szinte azonnal sikerült kiütnie a biztosítékot az érintett vállalkozásoknál.

Az Európai Unió (EU) egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa, Stella Kyriakides szerint az EU üvegházhatású gázkibocsátásnak a 10,3%-a származik a mezőgazdaságból, ezért kiemelt szerepet szánnak a bemutatott stratégiának a klímacélok megvalósításában.

A stratégia többek között előírja a növényvédőszer-használat 50 százalékos, a műtrágya esetében pedig annak 20 százalékos csökkentését 2030-ig.

A haszonállatok esetében alkalmazott antibiotikumok használatát 50 százalékkal fognák vissza, és felül fogják vizsgálni a jelenlegi állatjóléti szabályozást is. Az ökológiai gazdálkodással érintett területek jelenlegi 8%-os szintjét legalább 25%-ra kívánják emelni az EU-ban, emellett az európai polgárok étrendjét a civilizációs betegségek gyakoriságának visszaszorítása érdekében „egészségesebb irányba” szeretnék terelni.

A biológiai sokféleség előmozdítására különböző forrásokból – többek között uniós alapokból, nemzeti és magánforrásokból – évente 20 milliárd eurót szabadítanak majd fel. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke szerint az ökogazdálkodás fejlesztése hektáronként 10–22 százalékkal több munkahelyet hozhat létre, mint a hagyományos gazdálkodás.

Az Európai Bizottság új stratégiája által érintett vállalkozások már nem ilyen derűlátóak.

„Fontosnak tartjuk az élelmiszeripar környezeti fenntarthatóságának a növelését, a bemutatott célok azonban nem érhetők el anélkül, hogy ezeket megvitatnák az érintett ágazatok képviselőivel”

– nyilatkozta Jana Venhartová, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) igazgatója, aki szerint egyelőre a stratégia finanszírozása sem teljesen átlátható. Az Európai Bizottság szerint a tagországok következő időszakban lehívható agrártámogatásainak a jóváhagyásakor például kiemelten fogják kezelni, hogy annak tartalma és törekvései megfelelnek-e a Termőföldtől az Asztalig Stratégiában foglaltaknak. A tagállamok így komoly nehézségekkel és a támogatások csökkentésével nézhetnek szembe, ha ezeknek a szigorú előírásoknak nem tudnak majd eleget tenni. Venhartová szerint azonban a szlovákiai mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásoknak a koronavírus-járvány miatt már e nélkül is súlyos problémákkal kell szembenézniük az elkövetkező időszakban.

„A szlovák élelmiszeripari vállalkozások ráadásul a szomszédos országok gyártóival szemben is versenyhátrányban vannak. Míg Magyarország 2013 óta 1 milliárd eurót ruházott be az ottani élelmiszeriparba, Szlovákiában ez ugyanekkor alig haladta meg a 200 millió eurót, miközben a technológiai lemaradásunkat csak nagyon nehezen leszünk képesek ledolgozni”

– mondta el Venhartová. Szerinte a szlovák mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak jelenleg elsősorban olyan határozott fejlesztési stratégiára lenne szüksége, aminek köszönhetően a jövőben tovább nőhetne az ország önellátása az említett ágazatokban.

Nem lelkesednek az Európai Bizottság új stratégiája iránt a magyarországi gazdák sem. Érdekvédelmi szervezetük, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szerint a most bemutatott – hatástanulmányok elvégzése nélkül készült – stratégiák elfogadhatatlanok számukra, úgy gondolják ugyanis, hogy a bennük foglalt célok teljesíthetetlenek, és hatalmas terheket rónának az ágazatban vállalkozókra. A NAK arra is felhívja a figyelmet, hogy a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.