A FÓRUM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI INTÉZET KIADVÁNYAI

Ezredforduló.

A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében

„A Fórum Társadalomtudományi Intézet munkatársai körében 1998-ban vetődött fel a gondolat, hogy a millenniumi év kapcsán olyan szakmai konferenciát rendezzen meg, amelyen a határon túli magyar tudományos intézmények, műhelyek, illetve a Magyarországon működő kisebbségekkel foglalkozó kutatócsoportok és intézmények vennének részt. Úgy gondoltuk, hogy egy ilyen találkozó szervesen illeszkedne ahhoz a rendezvénysorozathoz, amelyet az államalapítás kapcsán a Kárpát-medence különböző pontjain tartanak majd.” – írja Tóth Károly a kötet előszavában.

A konferenciát 2000. december 7-én Komáromban, a Tiszti Pavilon dísztermében „Ezredforduló. A tudomány jelene és jövője a kisebbségben élő közösségek életében” címmel rendezték meg. A több mint 50 magyarországi és határon túli magyar tudományos intézmény, illetve közel száz szakember részvételével megtartott szakmai értekezlet kiemelkedő rendezvénye volt a millenniumi ünnepségsorozatnak.

A konferencia társrendezői az MTA Kisebbségkutató Műhely, Magyarország, a „Magyar Tudományosság Külföldön” MTA Elnöki Bizottság, Magyarország, illetve a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Románia, támogatói pedig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Millenniumi Titkársága és a „Magyar Tudományosság Külföldön” MTA Elnöki Bizottság voltak. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Magyarország támogatta.

A kötet a három témakörben megvalósuló konferencia logikáját követi.

A humán tudományok és a tudományos műhelyek szerepe a nemzeti kisebbségek társadalmi és kulturális életében című első, elméleti részben négy tanulmányt olvashatunk. Berényi Dénes ismerteti azokat a támogatási rendszereket, amelyek az elmúlt időszakban kifejezetten a határon túli tudományos munkát támogatták, Szarka László az integrált kisebbségkutatási modell lehetőségeit veszi számba, Liszka József nyitott, európai igényességű tudomány műveléséről értekezik, Biró A. Zoltán pedig a szakmai kapcsolatok intézményesítését vázolja fel kisebbségi szempontból.

Nagyon izgalmas és terjedelmes része a kötetnek a Jelen és jövő, modellértékű kutatások ismertetése című rész. Ebben 12 kutató olyan megvalósult kutatási programokat ismertet, amelyek más régiókban is érdekesek lehetnek: Lampl Zsuzsanna: Az értékrendkutatástól az iskolaportrékig, Bodó Julianna: Jelek a térben. Identitástermelés és térhasználat a Székelyföldön, Papp György: A délvidéki (vajdasági) társadalomtudományi és nyelvészeti kutatások céljairól és jellegéről, Bakó Boglárka: Lokális identitás és interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medencei kisebbségi magyar közösségek nemzeti tudatában, Vári András: Többnemzetiségű kistérségek a visegrádi országok határain – a kutatás lehetőségei és az MTA Kisebbségkutató Intézet tervei, Papp Z. Attila: A civil társadalom eszméje a romániai sajtónyilvánosságban 1990 után, Kovács Éva: Alteritás és identitás: a két világháború közötti határtérségek, különös tekintettel a szlovák–magyar határra, Öllős László: Nemzetiségi viták és szakirodalmi hátterük Szlovákiában, Papp Richárd: Vallás és identitás a Vajdaságban: egy társadalomtudományi kísérletről, Magyari Tivadar: Kisebbségek részvétele a többségi társadalom közéletében, Gereben Ferenc: A szlovákiai magyarok nemzeti és kulturális identitása, Vadkerty Katalin: A csehszlovákiai magyarok problémái.

A harmadik részben pedig Sorbán Angéla, Göncz László, Kolláth Anna, Törzsök Erika, Gábrity Molnár Irén, Telekiné Nagy Ilona, Mészáros András, Ág Tibor, Danter Izabella, Csicsay Alajos, Bukovszky László, Szabó András és Simon Szabolcs mutatják be azokat a tudományos intézményeket és műhelyeket, amelyekben maguk is dolgoznak.

A kötet végén néhány dokumentumot találunk a konferenciáról.

Az Ezredforduló a Fórum Társadalomtudományi Intézet Nostra Tempora könyvsorozatának a harmadik köteteként jelent meg.(fti)

Dunaszerdahely, 2001, Fórum Társadalomtudományi Intézet, Nostra Tempora 3, Lilium Aurum Könyvkiadó, 280 p. (magyarul)

Novák Veronika (szerk.):

Migrácia./Migráció

Már szinte hagyománnyá vált, hogy minden év szeptemberében tudományos konferenciát rendeznek Vágsellyén. A Fórum Társadalomtudományi Intézet Nostra Tempora könyvsorozatának 4. és 5. köteteként megjelent Migráció című tanulmánygyűjtemény a 2000. szeptember 10-én Migráció a Kisalföldön címmel megtartott konferencia előadásait tartalmazza szlovák, illetve magyar nyelven.

A konferencia rendezője a vágsellyei Pázmány Péter Tudományos Társaság, társrendezői pedig a vágsellyei Állami Levéltár, a Fórum Társadalomtudományi Intézet, illetve a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézete voltak.

Figyelemre méltó már magának a konferenciának az ötlete is. Egy kis régióban neves tudósok bevonásával kerül sor minden évben a tanácskozásra a város és környék pedagógusai, polgármesterei, önkormányzati képviselői számára. Az eseményszámba menő rendezvény olyan témákkal foglalkozik, melyeknek van közéleti aktualitásuk is, a kérdés történetiségével, elméleti megközelítésével, tudományos igényű bemutatásával azokra az összefüggésekre hívja fel a figyelmet, amelyekről a politika és a közélet hajlamos megfeledkezni.

A konferenciához mindig kapcsolódik egy kiállítás is az állami levéltárban, amely dokumentumokkal, tárgyi emlékek felvonultatásával még plasztikusabbá teszi az adott témát.

„A konferencia és a hozzá kapcsolódó kiállítás témaválasztása nem volt véletlen. (…) A migráció szó alatt a konferencia és kiállítás szervezői a lakosság lakhelyének állandó vagy ideiglenes megváltozását értették, tekintet nélkül arra, hogy a lakóhely elhagyása önkéntes vagy kényszerű volt. Célunk az volt, hogy több, más szakemberrel együtt bemutassuk egy régió népmozgásait.” – írja Novák Veronika a kötet bevezetőjében.

Mint azt a kötet előadásai is mutatják (Horváthová Margita: Német betelepítés a Csallóközbe, Jozef Klačka: Horvátok betelepülése Nyugat-Szlovákiába, Ivan Mrva: Felekezeti és politikai népvándorlások a Cseh Korona országaiból Pozsony és Nyitra vármegye területére a 16–19. század folyamán, Weinbergerová Mária: Zsidó települések Szlovákia területén, Arne B. Mann: A csallóközi romák történelméből, Novák Veronika: Roma oklevelek és kiváltságlevelek az Esterházy család levéltárában, dr. Tóth Béla: A Magyar Kamara, telepítések a 18. sz. első harmadában Magyarországon és ami mögöttük van, Nagy Hildegarda: A németek betelepítése Diószegre II. József uralkodása idején, Kujbusné Mecsei Éva: Migráció Nyíregyházán 1753–1837 között, Novák Veronika: Kivándorlás Mátyusföldről Krassó megyébe, Gál Margit: Az amerikai kivándorlás kezdetei a Galántai és a Vágsellyei járásban, Eva Vrabcová: Az első földreform és a belső kolonizáció a Csallóközben, Bukovszky László: A szlovák-magyar lakosságcsere 1946–1948) nemcsak egy nagyon izgalmas konferencia zajlott Vágsellyén, de a kötetben olyan adatokat, alapkutatásokon alapuló eredményeket is olvashatunk, amelyek most kerülnek először a szélesebb nyilvánosság elé.

Ebben az évben is sor került a vágsellyei konferencia és kiállítás megrendezésére Az önkormányzatiság múltja a Kisalföldön címmel. A konferencia előadásainak kiadása most van folyamatban. (tk)

Dunaszerdahely, 2001, Fórum Társadalomtudományi Intézet, Nostra Tempora 4, Lilium Aurum Könyvkiadó, 194 p. (szlovákul)

Dunaszerdahely, 2001, Fórum Társadalomtudományi Intézet, Nostra Tempora 5, Lilium Aurum Könyvkiadó, 207 p. (magyarul)

A Fórum Társadalomtudományi Szemle legújabb száma

A lap III. évfolyamának (2001) legújabb, 2. számában ezúttal is kitűnő tanulmányokat olvashatunk.

Árendás Zsuzsanna a Szlovákiai magyar kitelepítettek Hirden: a lakosságcsere elszármazottjai című tanulmányában az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében a szlovákiai Taksonyról, Hidaskürtről, Kosútról és Galántáról a Pécs melletti Hirdre (Baranya megye) kitelepítettek „történetét”, beilleszkedését, a szülőfölddel való – nemzedékről nemzedékre egyre gyengülő – kapcsolattartását rekonstruálja egyéni narratívák alapján.

Terebessy Sápos Aranka a Középső-Zemplén migrációs folyamata a dualizmus korában című tanulmányában a mai Tőketerebesi járás 88 településének demográfiai vizsgálata után részletesen elemzi a megye lakosságának kivándorlását, amely az 1880-as évektől az első világháború kitöréséig tartott.

Danis Ferenc Hont vármegye mezőgazdasága a 18. századtól 1918-ig című tanulmányában átfogó képet ad a megye mezőgazdaságáról.

Boros Ferenc A trianoni „béke” születésének időszaka című tanulmányában a magyar kormányzat, Csehszlovákia, a leendő kisantant államok és az antanthatalmak politikai háttérmunkáját elemzi levéltári adatok alapján.

Hushegyi Gábor Brogyányi Kálmán szakírói, művészetkritikusi tevékenysége az első Csehszlovák Köztársaságban és a Szlovák köztársaságban című tanulmányában első komplex képet adja Brogyányi Kálmán ígéretesen induló, ám a későbbiekben szakmailag meghasonló művészetteoretikusi és -kritikusi munkásságáról.

A Tóth László és Filep Tamás Gusztáv által szerkesztett négykötetes A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998 című monográfiát Kocur László és Kósa László tanulmánya elemzi. Különösen megszívlelendők Kósa Lászlónak a terminológiai kérdésének tisztázására és az alapkutatás megkezdésének fontosságára ösztönző megjegyzései, hiszen ezek nélkül művelődéstörténetünk tudományos igényű feldolgozása lehetetlen.

Az Oral history – Elbeszélt történelem című rovatban Sándor Eleonóra beszélget Szép Attilával a rendszerváltásról, az ellenzéki munkáról, a Diákszövetség tevékenységéről.

A Kronológia című rovat tovább folytatja Popély Árpád A csehszlovákiai magyar kisebbség történelmi kronológiája című feldolgozását, amely ezúttal az 1947–1949 közötti időszak „eseményekben” gazdag időszakát tekinti át.

A Műhely című rovatban Hunčík Péter a rendszerváltás utáni Csehszlovákia első alapítványának, az 1990-ben alakult Márai Sándor Alapítvány eddigi munkáját mutatja be.

A Könyvek című rovatban Hermann Bausinger, Heinz Tichy, Végh László, Margit Feischmidt, Dušan Kováč, Wick Béla könyvéről olvashatunk recenziót Liszka József, Varga Sándor, Puskás Tünde, Simon Attila, Hushegyi Gábor tollából. A lapot a tanulmányok angol nyelvű összefoglalója zárja.