Pozsony. „A közvélemény a munkanélküliségi adatokat tartja az egyik legjellemzőbb szociális mutatónak, de kérdés, hogy nem tulajdonítunk-e túl nagy jelentőséget ennek” – nyilatkozta lapunknak Horváth Mihály, az intézet igazgatója.
A foglalkoztatottság terén nem állunk rosszul
Pozsony. „A közvélemény a munkanélküliségi adatokat tartja az egyik legjellemzőbb szociális mutatónak, de kérdés, hogy nem tulajdonítunk-e túl nagy jelentőséget ennek” – nyilatkozta lapunknak Horváth Mihály, az intézet igazgatója. A foglalkoztatottság tekintetében ugyanis nem állunk rosszabbul, mint a térségbeli országok, sőt a szlovákiai szint összemérhető az Európai Unió egyes régebbi tagországaival is – áll a munka-, szociális- és családügyi minisztérium szociálpolitikai intézetének tanulmányában. A tanulmány készítői a 15-64 év közötti korosztályt vették figyelembe, a nyugdíjkorhatár ugyanis az uniós országokban általában 65 év. A szlovákiaival közel azonos mértékű – 55,6-56,9 százalék – a foglalkoztatottság aránya Magyarországon és Görögországban, és csak kicsivel haladja meg a hazai értéket Spanyolország és Belgium azonos mutatója. A munkanélküliség aránya mégis jóval alacsonyabb ezekben az országokban – Szlovákiában 17,4%, Görögországban 10%, Magyarország 5,82%. Ez nem azt jelenti, hogy eltüntettek a kimutatásokból több százezer főt, ők egy harmadik kategóriában, gazdaságilag nem aktív rétegként jelennek meg. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akiket nem lehet aktív munkakeresőkként meghatározni: diákok, háztartásbeli nők, korkedvezménnyel nyugdíjba vonulók. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) meghatározása szerint az számít munkanélkülinek, aki a múlt héten nem volt munkaviszonyban, és képes munkába állni az elkövetkező két hétben. A gazdaságilag nem aktív lakosság körébe azok tartoznak, akik nem felelnek meg a munkanélküliség fenti meghatározásának, s nem állnak alkalmazásban. Szlovákiában a statisztikai adatok alapján a lakosság közel 30 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, Görögországban azonban ez az arány 38, Magyarországon pedig 40 százalék. „Ha a szlovákiai statisztikát a magyarországi, gazdaságilag nem aktív lakosság arányát tekintve alakítanánk át, akkor a szlovákiai munkanélküliség 5 százalék alá csökkenne” – áll a tanulmányban. A szerkesztők szerint elsősorban nem a munkanélküliséget kell csökkenteni, hanem a foglalkoztatottságot növelni. E tekintetben Európában az északi államok, Izland, Norvégia, Dánia, Svédország, valamint Svájc állnak az élen, ahol a foglalkoztatottak aránya megközelíti a 80 százalékot. (lpj)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 03.20.
Mi az elnökválasztás tétje?
2021. 12.05.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.