A Focus felmérése szerint a magyarok fele támogatja a Híd és az MKP összefogását

A Focus közvélemény-kutató intézet a Híd megrendelésére készítette a felmérést. Az eredmény szerint ha a magyar politikai formációk külön indulnának, Bugár Béla pártjára a dél-szlovákiai választók 27,9%-a, az MKP-ra 17,4%-a szavazna, 11,9%-uk még nem döntötte el, kire voksolna, 16,5%-nyian pedig biztosan nem mennének el szavazni.

A kutatás során azt is vizsgálták, hogyan döntenének a választók, ha a két párt közös listát állítana. Eszerint 34,5%-uk szavazna a közös listára, 11,9%-ról 18,1%-ra emelkedne a bizonytalanok aránya, és 20,7%-nyian nem mennének voksolni. A felmérés szerint a két nagyobb párt összefogása és egyben a két kisebb magyar párt külön indulása esetén az MKDSZ-t a választók 2,8%-a, a Magyar Fórumot 1,4%-a támogatná. A két kisebb párt támogatottsága némileg még nőne is a felmérés szerint, ha az MKP és a Híd közös listát állítana.

A kutatás azt mutatja, a megkérdezettek 50%-a egyetért azzal, hogy a Híd és az MKP közös listát állítson, 40% ellenzi ezt, 10% nem tud dönteni. A Híd szavazóinak 67,8%-a és az MKP választóinak is 68,5%-a támogatja a két párt közös indulását. Mindkét politikai szubjektum táborában lennének azonban olyanok, akik közös lista esetén nem mennének szavazni, vagy inkább szlovák pártot választanának.

Ki vezesse a listát?

A Focus a felmérésben arra is rákérdezett, melyik politikusnak kellene vezetnie a Híd és az MKP közös listájáját. A kutatás eredménye szerint Bugár Bélát, a Híd elnökét látnák szívesen a lista élén a legtöbben. Őt jelentős lemaradással követi Csáky Pál, az MKP korábbi EP-képviselője és Menyhárt József, az MKP elnöke.

Az MKP és a Híd táborának harmada távozna

Martin Slosiarik, a Focus vezetője szerint a Híd és az MKP közös listája nem növelné a választói kedvet a szlovákiai magyarok körében. A 714 válaszadó 14,4 %-a döntene úgy, hogy a két párt közös listaállítása esetén nem menne el szavazni, esetleg szlovák pártra szavazna, külön indulás esetében azonban a Híd vagy az MKP táborát erősítenék. 3,36% válaszolta, hogy a két párt közös listáját választaná, de a külön induló Hidat vagy MKP-t nem támogatná. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Híd és az MKP választóinak harmada azt válaszolta, hogy egy közös lista esetén nem menne szavazni, vagy más pártot választana, esetleg még nem tudja, hogy kire szavazna. "Ugyanakkor a közös lista ehhez képest lényegesen kevesebb választót vonzana be" - nyilatkozta a szakember.

Slosiarik felhívta a figyelmet arra is, hogy kutatásuk szerint az MKP és a Híd táborában is vannak olyanok, akik számára a két párt közös listája elfogadhatatlan. Ha a két párt összefog, akkor a Híd táborából 12,6%, az MKP esetében pedig 8,9% nem menne el szavazni. A kutatóintézet vezetője szerint a Híd és az MKP közös listája nem növelné a választói kedvet a szlovákiai magyarok körében, de hozzátette, a pontos részvételi arányt nem tudják a felmérés segítségével megállapítani. „Sok múlik azon, hogy a most még bizonytalan szavazók hogyan döntenek” – mondta.

Slosiarik kiemelte, a bizonytalan választók arányának növekedése az MKP és a Híd közös listaállítása esetén logikus. „Ha rákérdezünk a két párt összefogására, az emberek egy része bizonyos értelemben gondolkodási időt kér” – mondta a szakember, aki hozzátette, a Híd választóinak például 14,6%-a nem döntötte még el, hogy támogatná-e a közös listát, az MKP-nál ez az arány 8,9%. 

Kit kérdeztek?

A nem, a kor, a végzettség, a településtípus, a régiós megoszlás szempontjából reprezentatív felmérés során 714 válaszadót szólítottak meg. A kutatást azok körében végezték, akik jól beszélnek magyarul, vagy magyar nemzetiségűek, esetleg kifejezetten magyar nyelven akarták kitölteni a kérdőívet. A válaszadók nagy része (67%) azt választotta, hogy szlovákul tölti ki az ívet. A saját bevallásuk szerint a megkérdezettek 72,1%-a magyar, 27,9%-a szlovák nemzetiségű.

Folytatják a tárgyalásokat

Bugár Béla, a Híd elnöke a kutatás eredményével kapcsolatban elmondta, a kutatás is azt bizonyítja, hogy az MKP-val kötött koalíció számára nehéz lesz elérni a 7%-os parlamenti küszöböt. Hangsúlyozta, hogy ha sikerül megegyezniük az MKP-val, akkor azonnal csináltatniuk kell egy közvélemény-kutatást, amelyben a koalíciójuk támogatottságát mérnék. „Mert ha a megegyezés eredménye az lesz, hogy nem biztos, hogy elérjük a 7 százalékot, akkor még mindig változtathatunk azon, hogy együtt indulunk-e vagy sem” – mondta Bugár, hozzátéve: az MKP-val való következő tárgyalási fordulóra a mostani felmérésnek nem lesz hatása.

Az MKP sajtóosztálya nyilatkozatban reagált a közvélemény-kutatásra. Ebben azt írják, felmerül a kérdés, mennyire objektív egy felmérés, ha azt egy párt rendeli meg. „A szavazók bizonytalanságát az is okozhatja, hogy ez a koalíció jelen pillanatban még csak egy elméleti konstrukció. Ha megkezdi működését, a róla kialakuló kép is bizonyosan árnyaltabb lesz” – áll a nyilatkozatban.

Az MKP közleménye is megemlíti a Fórum Kisebbségkutató Intézetnek a közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérését. Menyhárt József pártja szerint ez a kutatás politikai pártok befolyása nélkül valósult meg. A Fórum felmérése szerint, ha a magyar pártok közelebbről meg nem határozott összefogására épülő magyar érdekképviselet létrejönne, a választási részvétel 8%-kal növekedne (67%-ról 75%-ra) a szlovákiai magyarok körében. A magyarokra leadott szavazatok száma is nőne: a megkérdezettek 70%-a szavazna a közös érdekképviseletre. A Fórum és a Focus felmérése különböző módszertannal készült, eredményeiket csak nehezen lehet összehasonlítani.