Az összefogásra szavaznánk

A megkérdezettek 67%-a menne el szavazni, ha a közeljövőben tartanák a parlamenti választást. A tavalyi eredményekhez képest a részvételi arány 10%-os visszaesést mutat. A négy magyar pártra, ha külön indulnak, összesen 57% szavazna. Ez nagyjából megegyezik a 2018-as eredménnyel, akkor a szlovákiai magyarok 58%-a szavazott volna magyar pártra. Mindez a Fórum Kisebbségkutató Intézet Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege előző hónapban végzett, ezer felnőtt szlovákiai magyar résztvevő bevonásával készült reprezentatív felméréséből derül ki.

Kell az összefogás 

A felmérésben rákérdeztek arra is, hogyan szavaznának akkor, ha létrejönne egy közös, összefogásra épülő magyar érdekképviselet. Ebben az esetben a választási részvétel 8%-kal növekedne (75%-ra) a szlovákiai magyarok körében. Egyben a magyarokra leadott szavazatok száma is nőne: a megkérdezettek 70%-a szavazna a közös érdekképviseletre. A Híd választói közül 83%, az MKP választói közül 87% szavazna egy közös képviseletre, a szlovák pártokra szavazók kb. fele, a bizonytalankodók pedig több mint fele voksolna egy ilyen jellegű listára. A megkérdezettek 88%-a szerint ugyanis szükséges a szlovákiai magyarok politikai képviselete. A Fórum intézet azonban azt nem közölte, hogy összefogás nélkül milyen arányban szavaznának a választók a jelenlegi magyar pártokra. 

Szlovák előretörés 

A felmérésből az is kiderül, többen szavaznának idén szlovák pártokra, mint egy évvel ezelőtt. A legfrissebb adatok alapján a szlovákiai magyarok 14%-a választana a szlovák pártok közül. Tavaly ez az arány még 5%-os volt.

Mit mutat még a kutatás?

A kutatásról kiadott sajtóhírben az olvasható, hogy a megkérdezettek 88%-a szerint szükséges, hogy a szlovákiai magyaroknak legyen saját politikai képviseletük. A magyar szavazók a politikai érdekképviselet legmegfelelőbb formájának az egyetlen magyar politikai szubjektumot tartják (67%), másodikként pedig azt, ha van több magyar párt, amelyek együttműködnek (21%). Az érdekképviselet lehetséges további formáit, tehát a külön utat járó több magyar pártot (2%), a szlovák pártokon belül működő magyar képviselőket (4%), a magyarok érdekeit felvállaló szlovák pártot (3%) csupán elenyésző számuk tartja a legmegfelelőbbnek. A megkérdezettek 3%-a szerint nincs szükség külön magyar érdekképviseletre.

A kutatás szerint a válaszadók 55%-a fontosnak tartja, hogy az általa választott párt minden körülmények között a kormány tagja legyen. 28% ezt attól teszi függővé, hogy melyik párttal alakítana koalíciót, 8% nem tartja fontosnak a kormánytagságot, 9% pedig nem tud véleményt mondani. Arra a kérdésre, hogy melyik párttal ne lépjen koalícióra az általuk választott párt, a megkérdezettek egyötöde nem tudott válaszolni. Egyszerre több pártot is lehetett választani. A három párt, amelyet koalíciós partnerként a legtöbben elutasítanak, a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk (55%), a Smer (45%) és a SNS (43%) volt.

Kutatás vs. nyilatkozatok

Lampl Zsuzsanna, a felmérést készítő kutatócsoport vezetője elmondta, mindez ellentmond az MKP és a Híd vezetői által korábban hangoztatott vélekedésnek, mely szerint egy közös lista támogatottsága még alacsonyabb is lehet az azon induló pártok egyenkénti támogatottságának összegénél. „Amennyiben lenne egy közös képviselet, az lendítene a szavazókedven, és erre a köz ös képviseletre többen szavaznának, mint az egyes pártokra külön-külön” – mondta a szakember. Bugár Béla, a Híd elnöke például korábban a közös lista támogatottságával kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Az előző 10 évben pont az MKP részéről volt irányunkba a legnagyobb gyűlölet. Elutasították minden egyes közeledési javaslatunkat. Ezért nem működik az, hogy a Híd és az MKP százalékait összeadjuk és az lenne a közösen elért választási eredmény.”

A módszertan a fontos

Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató intézet igazgatója elmondta, a politikusok vélekedése és a Fórum kutatása közti ellentmondást a felmérés pontos módszertanának ismeretében lehet vizsgálni. A kutatás során a következő kérdést tették fel: „Ha a magyar pártok összefognának a választás előtt, ön szavazna-e rájuk?” Slosiarik szerint az ilyen kérdésfeltevés teret ad arra, hogy a megkérdezettek pozitív választ adjanak, hiszen az összefogásra vonatkozó elvárásuknak adhatnak hangot. A szakember úgy gondolja, ebből azonban nem lehet arra következtetni, hogy egy közös listának mekkora lenne a támogatottsága. Ahhoz először külön-külön az egyes pártoknak és aztán a koalíciójuknak is meg kellene mérni a támogatottságát.

A kutatás készítő Fórum intézet igazgatója, Simon Attila elmondta, az egyes pártoknak a támogatottságát egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. „A jelenlegi feldolgozottság mellett ezt még nem tudjuk kiadni” – mondta az igazgató.

A Focus igazgatója szerint ugyancsak fontos tényező, hogy a felmérést magyar nyelven végezték. Az ő tapasztalataik szerint a magyar pártoknak, de főleg a Hídnak vannak szlovák vagy szlovák identitással is rendelkező szavazói. Közéjük tartozhatnak például a szlovák–magyar vegyes házasságban élők. Slosiarik szerint a csak magyar nyelvű lekérdezés őket kizárhatja a vizsgált mintából.

Van aki örül, van aki kételkedik

Fiala Ilona, az MKP sajtótitkára lapunkkal tudatta, a felmérés eredményei a szlovákiai magyar közösségnek a megosztott politizáláshoz való hozzáállását igazolják. A Híd azonban szkeptikusan áll a felméréshez, és felteszi a kérdést, beszélhetünk-e független felmérésről, ha annak célja az éppen folyamatban lévő tárgyalások befolyásolása.

"Emlékezetes a Fórum Intézetnek az a felmérése, amelyet 2O12-ben készített. Az intézet akkori mérései alapján az MKP volt a biztos befutó, a Híd pedig nem ugrotta volna meg a szükséges parlamenti küszöböt. A Híd akkor is, azóta is standard közvélemény-kutató intézetekkel végeztet közvélemény-kutatásokat, s ezek az utolsó előtti parlamenti választás várható eredményét helyesen prognosztizálták" - olvasható a Híd nyilatkozatában.

A Magyar Fórum az összefogást támogatja, nyilatkozta Simon Zsolt pártelnök. Az MKDSZ pedig lapzártánkig nem válaszolt a felmérés eredményeire vonatkozó kérdésünkre.

A kutatás eredményére a Közösen 2020 kezdeményezés is reagált: „Véleményünk szerint közös listára van szükség, komoly személyi változásokkal és tartalmi reformmal” – írják a nyilatkozatukban, és hozzáteszik, hogy a múlt héten indított kezdeményezéshez tegnap csatlakozott az 500. aláíró.

Szalay Hajnalka

Czímer Gábor