A fizetésemelést még mindig elnyeli az infláció

A szlovákiai munkavállalók havi bruttó átlagbére a Statisztikai Hivatal szerint az idei második negyedévben elérte az 1419 eurót, ami 128 eurós, vagyis nagyjából 10 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.

„Ez az elmúlt tizenöt év második leggyorsabb növekedési üteme, a bérek ugyanakkor még mindig nem tudtak ellenállni az árak növekedésének. Az inflációt is figyelembe vevő reálbérek éves viszonylatban 2%-kal csökkentek”

– mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője, hozzátéve azonban, hogy az egyes ágazatok és régiók között továbbra is látványos különbségek vannak.

Kik kapják a legtöbbet?

A nominális átlagbér az idei második negyedévben mind a 19 megfigyelt ágazatban nőtt, közel egyharmadukban a növekedés pedig már elegendő volt az infláció ellensúlyozására. A leglátványosabb ütemben az ingatlanpiacon (+15,4%), az egészségügyben (+13,8%) és a közigazgatásban (+13,6%) dolgozók bére emelkedett. Az ipar 9,8%-os éves bérnövekedést (1518 euróra) jelentett a második negyedévben, a reálbérek ebben az ágazatban azonban így is 2,1%-kal csökkentek. A kereskedelemben a nominális bérek 9,1%-kal nőttek (1356 euróra), a reálbér csökkenése így 2,8% körül mozgott.

Jelenleg a legmagasabb havi átlagbért, 2,4 ezer euró feletti összeget a pénzintézeteknél, az energiatársaságoknál és az IT-ágazatban dolgozóknak fizetik, a 19 gazdasági ágazatból 11-ben azonban az átlagbér alacsonyabb az országos átlagnál. A legalacsonyabb bruttó átlagbéreket, amelyek nem érik el az ezer eurót sem, a szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban dolgozóknak fizették. Regionális szempontból a havi bruttó átlagbér csak Pozsony megyében (1737 euró) volt magasabb az országos átlagnál, a többi régióban az Eperjes megyében mért 1080 eurótól a Kassa megyei 1339 euróig terjedt. Az átlagbér minden régióban magasabb volt, mint 2022 második negyedévében, a legnagyobb, 11%-os növekedést Nyitra megyében mérték.

Több alkalmazott

A munkavállalók száma a második negyedévben 2,609 millió körül mozgott, az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak száma így több mint 5 ezerrel emelkedett. A megfigyelt gazdasági ágazatokból tízben nőtt a munkavállalók száma, közülük a szolgáltatásokban több mint 47 ezerrel. Ezzel szemben a feldolgozóiparban közel 42 ezerrel, az iparban pedig 40 ezerrel csökkent.

„A szolgáltatásokban folytatódott a fellendülés. Jelenleg több mint 1,641 milliónyian dolgoznak az ágazatban, ami a szlovákiai munkaerő közel 63%-ának felel meg”

– tette hozzá Morháčová. Regionális szempontból Szlovákia nyolc régiójának a felében nőtt a munkavállalók száma az előző év azonos időszakához képest, leginkább Pozsony megyében, közel 13 ezerrel. Kisebb növekedést mértek Eperjes, Nyitra és Zsolna megyében is.

Kevesebb állástalan

A munkanélküliek száma a második negyedévben 7,1%-kal, 157,8 ezerre csökkent. Az állástalanok számának az éves szintű csökkenése így már a nyolcadik egymást követő negyedévben folytatódott. A munkanélküliségi ráta, amely a munkanélküliek arányát jelzi a gazdaságilag aktívak között, 5,7% volt, ami 2,5 éves mélypontnak számít.

„A munkanélküliek legnagyobb része, több mint 105 ezer fő egy éve vagy annál régebben képtelen elhelyezkedni. Ők teszik ki az állástalanok 66 százalékát, annak ellenére, hogy a számuk már négy egymást követő negyedévben csökkent”

– figyelmeztet Morháčová.

Regionális szempontból a munkanélküliek száma 2023 második negyedévében Szlovákia nyolc régiójából ötben csökkent az előző évhez képest, a legnagyobb mértékben Nyitra (18%-kal) és Trencsén megyében (17,5%-kal). A legtöbb munkanélküli továbbra is Eperjes (közel 40 ezer) és Kassa megyében (több mint 38 ezer) él. A munkanélküliségi ráta ezekben elérte a 10 százalékot, míg Pozsony megyében 2 százalék körül mozog.

Mi vár ránk?

„Arra számítunk, hogy a munkanélküliségi ráta az elkövetkező időszakban újra nőhet, némi késéssel reagálva a negatív gazdasági fejleményekre, azonban csak tized százalékpontos növekedésről beszélhetünk. Az alacsony munkanélküliségi ráta és a szakképzett munkaerő hiánya ugyanakkor olyan tényezők, amelyek a bértárgyalások során a munkavállalók javára hatnak. Ennek, valamint az inflációs ráta további enyhülésének köszönhetően a reálbér már a harmadik negyedévben nőhet” – mondta el lapunknak, Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője, aki szerint az idei évre 10% körüli átlagos nominális bérnövekedéssel számolhatunk.