A fizetések ugyan nőnek, az állam azonban egyre nagyobb összeget vesz el tőlünk

Tavaly eredetileg a szlovákiai munkáltatók kevesebb mint 70 százaléka tervezte, hogy megemeli az alkalmazottak fizetését, végül azonban erre csaknem a 80 százalékuk szánta rá magát – derül ki a Grafton Slovakia munkaerő-közvetítő ügynökség legfrissebb felméréséből, amelyben annak néztek utána, hogy mire számíthatnak az alkalmazottak az előttünk álló hónapokban. 

„Idén a felmérésünkben részt vevő munkáltatók 89%-a tervez béremelést. Több mint a felük 6–10 százalék közötti emeléssel számol. A megkérdezett cégeknek csupán a 11 százaléka állítja azt, hogy idén nem emeli meg az alkalmazottak fizetését, a bérek csökkentésével pedig egyikük sem számol”

 – mondta el Jana Vávrová, a Grafton projektmenedzsere.

Hogy mekkora fizetésre számíthatunk, az a Grafton szakemberei szerint az általunk betöltött pozíció fontosságától függ. „Azon pozíciók esetében, amelyekre a cégek csak nehezen találnak más alkalmazottat, nagyobb nyomás nehezedik a munkáltatókra, hogy növeljék a fizetéseket, ha nem szeretnék, hogy az alkalmazottaikat elcsábítsa a konkurencia. Mindez manapság különösen az iparvállalatokra érvényes, amelyek kritikus munkaerőhiánnyal küzdenek” – figyelmeztet Martin Malo, a Grafton Slovakia és a Gi Group igazgatója.

Drága foglalkoztatás

A cégek számára azonban nem a munkaerőhiány jelenti az egyedüli problémát, továbbra is súlyos gondot okoz számukra, hogy az adó- és járulékterhek valamint a bérköltségek növekedése miatt egyre többe kerül számukra a foglalkoztatás. A Trend gazdasági hetilap elemző írása szerint, miután minden adót és járulékot kifizettek, a szlovákiai munkáltatók egy órára számított átlagos bérköltsége tavaly elérte a 17,2 eurót. Az euró 2008-as bevezetésekor ez az összeg még csak 7 euró volt. A szlovákiai munkáltatók bérköltségei így már magasabbak, mint a portugáloké vagy a görögöké. A szlovák gazdaságban egy átlagos alkalmazott munkaerőköltsége 2008 és 2023 között közel 146 százalékkal emelkedett. A növekedés üteme pedig csak három uniós tagállamban – Litvániában, Romániában és Bulgáriában – volt ennél is gyorsabb. A huszonhét tagú Európai Unióban a növekedés átlagos üteme nagyjából 47 százalék volt.

A munkaerőköltségek erőteljes emelkedése az alkalmazottak számára alapjában véve jó hírnek számítana, hiszen nekik ennek köszönhetően több pénzt kellene keresniük, a probléma az, hogy a megkeresett pénz túl nagy részét veszi el az állam az adókon és járulékokon keresztül. Az adóterhek nagyságát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) is figyelemmel kíséri, felmérve, hogy az állam az átlagkeresettel rendelkezők fizetésének mekkora részét veszi el. Szlovákia esetében ez 41,6 százalék, miközben a szomszédos uniós tagállamok közül csak Ausztria áll rosszabbul.

Állami beavatkozás

Szlovákia évek óta azon országok közé tartozik, amelyekben a munkára rakódó adóterhek magasabbak, ráadásul az elkövetkező időszakban további romlásra számíthatunk, a Fico-kabinet ugyanis idén egy százalékponttal növelte az egészségügyi járulékokat. A politikusok ezt úgy állították be, hogy a vállalatokra háruló terhet növelték, a munkaadóknak azonban csak egy bércsomagjuk van, és az állam egyre többet vesz ki belőle. A vállalkozók osztalékadója is emelkedett, 7-ről 10 százalékra. Emellett a közelgő államháztartási konszolidáció részeként további adó- és járulékemelésekre számíthatunk. Így azon sem csodálkozhatunk, hogy míg a szlovákiai munkaerőköltségek viszonylag magasak, a bérek alacsonyak.

Alacsony életszínvonal

Az életszínvonal összehasonlítása pusztán a bérszintek alapján nem teljesen pontos. Sokkal fontosabb az, hogy mit tud egy személy megvásárolni a keresetéből az adott országban. Ehhez pedig a vásárlóerő-paritás alapján átszámított egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP) vehetjük alapul. Az uniós Statisztikai Hivatal, az Eurostat az így kapott adatot összehasonlítja a huszonhét uniós tagállam átlagával. Szlovákia életszínvonala eszerint tavaly az Európai Unió átlagának mindössze a 73 százalékán állt, ami a negyedik legrosszabb adat az EU-ban. Ebből is látszik, hogy a magas bérköltségek nem jelentenek automatikusan magas életszínvonalat, amiért a magas árak és a munkára rakódó magas adó- és járulékterhek a felelősek. Csehországban például a munkáltatók egy órára számított átlagos bérköltsége csupán 80 centtel magasabb, mint Szlovákiában, az életszínvonal ott mégis elérte az uniós átlag 91 százalékát.

Látványos pénzszórás

Az eleve alacsony szlovákiai életszínvonal ráadásul nagyrészt az ország egyre növekvő adósságára épül. A 13. nyugdíjak kifizetése például rendkívül költséges. Az új kormány az elmúlt év végén úgy döntött, hogy a szükséges pénzt éppen az adók és járulékok emelésével teremti elő, ennek a megközelítésnek a folytatása pedig óriási kockázatokat rejt magában, például az ország hitelminősítők általi leminősítésének a formájában. Szlovákia ugyanakkor már most is a legmagasabb kamatot fizeti az euróövezetben az új hitelekért.

Jelenleg még az erős munkaerőpiac véd meg minket a komolyabb problémáktól. A vállalkozások azonban a szakképzett munkaerő hiányával küzdenek, és ha a kormány az államháztartási problémákat újra csak a cégekre háruló nagyobb adóterhekkel próbálja megoldani, a beruházásokat elszippanthatják a szomszédos országok. Márpedig egy ilyen fejlemény már egy enyhe recesszió esetén is hatalmas problémákhoz vezethet.

Elég csak a görög példát említeni, ahol a felelőtlen gazdálkodás miatt az ország a pénzügyi válság kitörése után nem tudott a pénzpiacokon megfizethető kölcsönökhöz jutni. Az országnak ezt követően dobott mentőövet pedig fájdalmas megszorításokhoz kötötték, amelyek miatt a görögök életszínvonala még tavaly is alacsonyabb volt, mint a Szlovákiában élőké. A Trend szerint az elkövetkező években azonban Szlovákia sem kerülheti el a megszorításokat, ami súlyos kihívás lesz a politikusok számára. Egyrészt nem engedhetik meg maguknak, hogy a fent említett kockázatok miatt folyamatosan rontsák a vállalkozói környezetet, másrészt a szociális kiadások csökkentése miatt visszaeshet a kormánypártok népszerűsége.

Ki a felelős?

A Ladislav Kamenický (Smer) vezette pénzügyminisztérium elismeri, hogy nagy a baj, a szaktárca szerint azonban ezért az elmúlt évek kormányai a felelősek, amelyek 2020 és 2023 között extrém módon, 23,9 milliárd euróval növelték az államadósságot. Kamenický az elmúlt időszakban emiatt már többször megismételte, hogy az elkövetkező időszakban rendbe kell tenniük az államháztartást. A céljuk, hogy 2027-ig fokozatosan a GDP 3%-a alá csökkentsék az államháztartás hiányát, ami idővel lehetővé teszi, hogy fokozatosan lefaragják az államadósságot. Hogy pontosan hogyan is néz ki majd ez a konszolidáció, arról egyelőre nem nyilatkoznak. „A pénzügyminisztérium már több hónapja ismételgeti, hogy a konszolidációs intézkedések szorosan kapcsolódnak a 2025-ös állami költségvetés előkészítéséhez, és mivel a költségvetés előkészítése nem megy egyik napról a másikra, hanem több hónapos folyamat, objektív okok miatt egyelőre nem tehetjük közzé a részleteket a szakértői és politikai szintű megbeszélések lezárása előtt” – közölte a szaktárca. (mi, TASR, trend.sk)