Közélet

A fiatal nem hisz a sajtónak

Az adatok alapján a 15 és 24 év közötti fiatalok mintegy 93 százaléka olvas személyes blogokat, így ezek a legnépszerűbb tájékozódási felületek.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2019. február 18. 09:00

Illusztráció - Fotó: pixabay

A nyomtatott sajtótermékek internetes változatai végeztek a felmérés második helyén, a fiatalok 90 százaléka olvassa ezeket. Ezután következnek a közösségi médián közzétett bejegyzések (83%), majd a közszolgálati televíziós csatornák hírműsorai (80%). Nyomtatott újságot a fiatalok 70 százaléka olvas, közszolgálati rádiót pedig 69 százalékuk hallgat.

Nem ellenőrzik a híreket

A felmérésből az is kiderült, hogy a fiatal generáció mindössze 16 százaléka győződik meg minden esetben arról, hogy hiteles forrásból tájékozódott-e, vagy sem. Ugyanennyi százalékuk sosem jár utána a hírek megbízhatóságának. A megkérdezettek 28 százaléka „az esetek többségében utánajárok” lehetőséget választotta, 40 százalékuk pedig csak bizonyos esetekben ellenőrzi le az adatokat.

Az információk leellenőrzésében a személyes környezet játssza a legnagyobb szerepet. 68 százalékuk ugyanis először a barátaihoz fordul, hogy meggyőződjön az adott információ hitelességéről. 61 százalékuk a szülőket is megkérdezi. A fiatalok alig több mint fele (53%) keresi fel a sajtótermékek internetes változatát az ellenőrzéskor.

Nem bíznak az újságban

A felmérésből egyértelműen látszik, hogy a fiatalok már nem bíznak a hagyományos értelemben vett újságokban. Csaknem 80 százalékuk ugyanis úgy vélekedik, hogy a lapok valamilyen módon manipulálják az embereket, vagy pedig az újságírók is elkövethetnek hibákat, amelyek csökkentik a cikkek hitelességét. Szintén aggasztó adat, hogy a fiatalok 47 százaléka egyáltalán nem, vagy csak alig érdeklődik a közéleti események iránt.

Hizsnyai Tóth Ildikó egyetemi oktató szerint a fiatalok bizalmatlansága a hagyományos médiákkal szemben részben az oktatási rendszernek is köszönhető. „Nem véletlen, hogy a diákok teljesen idegennek érzik a külvilágot az iskolákban. Körülöttük rengeteg dolog történik, de az iskola csak a szürke elmélet színhelye” – magyarázta lapunknak az oktató. A fiatalok médiafogyasztási szokásai eltérőek annak függvényében, hogy ki milyen pártnak a szimpatizánsa.

Nem tanítja az iskola a hírek világát

Az RMS szerint a felmérés rámutatott, hogy mennyire fontos lenne a fiatalokat kellőképpen tájékoztatni az internetes források megbízhatóságáról és az adatok hitelességének megítéléséről. „A médiának hatalmas szerepe van a fiatalok véleményformálásában. Idén ez különösen fontos, hiszen közeledik az elnökválasztás és az európai parlamenti választás is” – közölte Katarína Čavojská, az ifjúsági szervezet elemzője. Szerinte az oktatásban elhanyagolják a fiatalok médiaműveltségét.

Az iskola túl szürke

Hizsnyai Tóth Ildikó egyetemi oktató szerint a középiskolák túlságosan elméleti jellegűek, a diákok sokszor nagyon személytelennek érzik az oktatást, hiszen az nem reagál a körülöttük lévő világ eseményeire. „A rádiós pályafutásom során több interjút is készítettem középiskolai tanárokkal, magyar és szlovák nyelv szakosokkal egyaránt. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbbjük a tantervvel küszködik. Előírják, hogy mit kell év végéig megtanítaniuk ahhoz, hogy a diákok képesek legyenek teljesíteni a szintmérő teszteket, hogy leérettségizzenek, és felvegyék őket az egyetemekre. Nagyon kevés tanártól hallottam, hogy például újságot vinne be az órára, hogy a tananyag helyett az aktuális közéleti problémákkal foglalkozzanak” – magyarázta lapunknak az oktató. Hozzátette, hogy sok iskola a kommunikációs eszközök használatához is negatívan viszonyul. „Ha a szülőktől nem tanulják meg, hogy hogyan tájékozódjanak, akkor marad a telefon, a tablet és a többi technikai vívmány, amit a fiatalok használnak. Sok iskolában azonban tilos ezeket használni. Így mi marad a gyereknek? Saját maga kezd el keresgélni a különböző médiák felületein. Így találnak rá a blogokra, melyek általában könnyen fogyasztható szövegeket kínálnak” – mondta Hizsnyai.

f

Pártok szerint

A kutatásban pártszimpátia alapján is vizsgálták, a médiafogyasztási szokásokat. Kiderült, hogy a hagyományos pártok, mint például a KDH, a Smer, vagy az MKP választói, de a Sme rodina szavazói is nagymértékben bíznak a kereskedelmi és közszolgálati televíziókban. Az MKP, az SNS és az OĽaNO szimpatizánsai pedig mind közül a legnagyobb mértékben tájékozódnak a nyomtatott sajtóból. A KDH, a Híd, az OĽaNO és a Progresszív Szlovákia fiatal választói olyan internetes médiumokat részesítenek előnyben, amelyeknek nyomtatott változata is van. Michal Považan, az RMS munkatársa szerint ez az adott lap nevének ismertsége miatt lehet. A Kotleba-féle ĽSNS fiatal szimpatizánsai ugyanakkor éppen ezekben a bejáratott lapokban nem bíznak. Považan szerint a vezércentrikus pártok szimpatizánsaira jellemző, hogy Facebookon vagy blogokból tájékozódnak.  (nar, czg)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Szenzáció: a magyarok legyőzték a vb-ezüstérmest

Elhunyt Keszegh István tanár

Emésztőgödörbe esett egy kisfiú, mentőhelikoptert kellett riasztani

Wales egy korai góllal legyőzte Szlovákiát

Megmentenék a liberális demokráciát az új politikai vállalkozások

Kikötött Norvégiában a bajba jutott Viking Sky luxushajó

Legfrissebb galériák
Olvasta már?