A dinoszauruszok sorsára juthatnak a szlovákiai sertések

sertés
Pozsony |

Alacsony felvásárlási árak, sertéspestis, tisztességtelen külföldi konkurencia, silány állami támogatás – egyre nagyobb bajban a szlovákiai sertéstenyésztők. Az üzletekben árult sertéshús alig ötöde hazai, és idén tovább romolhat a helyzet. Végnapjait éli a szlovákiai sertéságazat?

Hosszú utat tesz meg a sertéshús, amíg eljut a tányérunkra, amely során a tenyésztők rengeteg problémával szembesülnek. Honnan teremtsék elő a pénzt az egyre drágább takarmányokra? Hogyan reagáljanak az alacsony felvásárlási árakra, amelyek a nemzetközi tőzsdei árak alapján ingadoznak?

„A felvásárlási ár a német húsipari árutőzsde árfolyamváltozásaitól függ. Szerdánként teszik közzé az aktuális árat, amely meghatározó az európai, így a szlovákiai felvásárlók számára is. A vágósertés aktuális kilogrammonkénti ára 1,23 euró körül mozog”

– magyarázza Peter Polák, a Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének (SACHO) az ügyvezető igazgatója. A tenyésztők egy sertésért így átlagosan 123 eurót kapnak, és ha feltesszük nekik a kérdést, hogy ebből mennyi a nyereség, a többségük nem tudja eldönteni, hogy sírjon-e vagy nevessen. „A jelenlegi helyzet hosszabb távon fenntarthatatlan” – adja meg a választ Rastislav Slocík, a Losonci járásban található bolyki (Boľkovce) Agrospol szövetkezet elnöke.

Húsfeldolgozók

A sertéspiaci helyzet jelentős mértékben függ a feldolgozóktól is, amelyeknek gyakran jobban megéri külföldről behozni a sertéshúst, hiszen számukra is az ár a döntő. Szlovákiában jelenleg 120 vágóhíd üzemel, amelyeken a szlovákiai farmokról származó sertések 74 százalékát ölik le. Darabolóból és húsüzemből rengeteg van Szlovákiában, igazán nagy húskombinátból, amelyek vágóhídként és feldolgozóként is működnek, azonban csak néhány található. Korábban a losonci Hrádok húskombinát volt a húspiac egyik legjelentősebb szereplője. Ez azonban előbb az állatok leölésével, majd a feldolgozással is felhagyott. 2006-ban a Mecom Group vette át. Jelenleg ez az ország legnagyobb húskombinátja, amelyet tavaly a Smithfield Foods amerikai cég vásárolt meg. A szlovákiai tenyésztőktől azonban elenyésző számú állatot vesz át. A dobogó második helyén a rimaszombati Tauris található, amely szintén kevesebb szlovákiai sertést vesz át, a piac feltörekvő szereplője pedig a dunaszerdahelyi Istermeat.

A szlovákiai tenyésztők és húsfeldolgozók egyszerre több problémával is kénytelenek szembenézni. Továbbra is jelentős veszélyt jelent a sertéspestis terjedése régiónk országaiban, amely miatt a tenyésztőknek szigorúbb szabályokat kellett bevezetniük. És ha ez még nem lenne elég, a koronavírus-járvány miatt szintén szigorítani kellett, miközben az alkalmazottak száma is ingadozik. Mindeközben a cégek költségei folyamatosan nőttek. Megugrottak az energiaárak, drágább az üzemanyag, és 25–60 százalékkal nőtt a csomagolóanyagok, fűszerek és egyéb alapanyagok ára is, az idei évtől pedig a munkaerőköltségek is tovább emelkedtek.

Pusztító konkurencia

A fentieket figyelembe véve azon sem csodálkozhatunk, hogy a külföldről behozott sertéshús lassan teljesen kiszorítja a hazai húst az üzletekből. „A friss hazai sertéshús aránya a szlovákiai üzletek polcain alig 20 százalék körül mozog” – figyelmeztet Eva Forrai, a Szlovákiai Húsfeldolgozók Szövetségének (SZSM) az ügyvezető igazgatója. A tenyésztők nem értik, az állam hogyan gondolhatja komolyan az ország élelmiszer-önellátottságával kapcsolatos elképzeléseit, ha a szlovákiai fogyasztók tányérjára kerülő sertésszeleteknek csak az elenyésző része készül hazai húsból.

„Ahhoz, hogy a szlovákiai üzletekben több hazai sertéshús legyen, a szlovákiai tenyésztőknek hasonló feltételeket kellene teremteni, mint amilyeneket a szomszédos államok biztosítanak a tenyésztőiknek. A kereskedők érdeklődést mutatnak a hazai hús iránt, ebben azonban akadályozza őket, hogy az állam nem támogatja eléggé a hazai tenyésztőket és feldolgozókat”

– állítja Martin Krajčovič, a legnagyobb üzletláncokat (Billa, dm, Kaufland, Lidl, Metro, Terno, Tesco) tömörítő Modern Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) az elnöke.

Gyanús támogatások

Az állami támogatás azonban nem csupán elenyésző, gondok vannak a folyósításukkal is. A legutóbbi botrány december végén borzolta fel a kedélyeket, amikor kiderült, hogy sertésenként 4500 eurós agrártámogatást ítélt oda a földművelésügyi tárca a Rimanec Kft.-nek, amelynek tavaly júniusig a földművelésügyi tárca államtitkára, Milan Kyseľ volt az ügyvezetője, és amelyet most is az államtitkár hozzátartozói, Matej Patrick Kyseľ és Denisa Kyseľová vezetnek. A központi nyilvántartás szerint hat sertéssel rendelkező cégnek 27 ezer eurós támogatást fizettek ki. A szaktárca is elismerte, hogy a támogatást nem a sertések száma alapján fizették ki, hanem figyelembe vették a sertéspestis okozta veszélyt, és egy sor egyéb tényezőt.

„A támogatási rendszernek igazságosnak kellene lennie, vagyis jobban figyelembe kellene venni a tenyésztett állatok számát”

– figyelmeztet Rastislav Slocík. A bolyki szövetkezet elnöke szerint ők több mint 133 ezer eurós támogatáshoz jutottak, miközben három farmon teljes kapacitásnál évente nagyjából 30 ezer sertést tenyésztenek. Ezek 60-70 százalékát Szlovákiában, a fennmaradó részt Magyarországon értékesítik. „Az egyik farmunkat súlyosan érintette a sertéspestis, emiatt tavaly júniusban több mint 8 ezer állatot kellett leölnünk. A dotáció legalább részben pótolta a veszteségeinket” – tette hozzá Slocík. Szerinte az államnak támogatnia kellene a tenyésztőket, ha javítani szeretne az ország élelmiszerellátottságán.

Slocík szavait az ágazat többi szereplője is osztja. Példaként Magyarországot említik, ahol tavaly novemberben 680 millió eurós felhívást tettek közzé a feldolgozóipar hatékonyságának a növelésére. „A külföldi feldolgozók a nagyobb támogatásoknak köszönhetően ugyanazt a terméket olcsóbban tudja értékesíteni külföldön is” – tette hozzá Forrai, aki szerint a szlovák agrártárca e tekintetben lemarad a szomszédos országok szakminisztériumaitól.

Kicsik kontra nagyok

A szlovákiai agrártárca fontos lépésnek tartja a kisebb tenyésztők támogatását az ország élelmiszerellátásának a növelésében. A szakemberek egy része szerint azonban az önellátás elérése a kis tenyésztők támogatásával utópiának számít. A Szlovákiai Sertéstenyésztők Szövetségének az adatai szerint Szlovákiában naponta több mint 550 ezer kilogramm sertéshús fogy, ami nagyjából 5400 darab sertésnek felel meg. A szlovákiai sertéságazat ennek azonban csak a 32 százalékát, vagyis mintegy 180 ezer kilogrammot képes biztosítani. Ha a hazai fogyasztást a kisebb tenyésztők számának a növelésével szeretnénk biztosítani, ez jelentős kihívást jelentene. Ideális esetben minden egyes településen legalább kettő vagy három tenyésztőnek kellene lennie, akik évente 300–500 sertést nevelnének. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a sertéstenyésztés iránt folyamatosan csökken az érdeklődés, hiszen a tenyésztési költségek növekedése és az alacsony felvásárlási árak miatt ez anyagilag nem kifizetődő.

MAGDALÉNA ŠVANČÁRKOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?