A déli járásokban nagyobb a népességfogyás

Országos viszonylatban tavaly ezer főre számítva 1,3 fővel nőtt a lakosság, ám Délnyugat-Szlovákiában mindenütt fogyott. A Nagykürtösi, Lévai, Érsekújvári, Komáromi és Galántai járásban a népességfogyás 1,5 és 4,7 ezrelék között mozog. A fogyatkozó lélekszámú járások közé tartozik a Losonci, a Nagyrőcei és a Rozsnyói is; ezekben a csökkenés tavaly 0,4-1,4 ezreléket tett ki, míg a Rimaszombatiban, a Kassa-vidékiben, a Tőketerebesiben és a Nagymihályiban ezer lakosra kivetítve 1,1-4 fős gyarapodás volt tapasztalható. Legmagasabb a népszaporulat (4,1-10,8 ezrelék) az ország északi részében, Árvában, a Szepességben és Sáros térségében. Gyurgyík László szociológus szerint az ország déli területein tapasztalható népességfogyatkozás száz évre visszamenőleg kimutatható. „Hont vármegye területén már a monarchia idején is jóval alacsonyabb volt a termékenység, mint más térségekbenközölte.-Alakosságlélekszámának alakulását mindmáig jelentős mértékben befolyásolják a kulturális hagyományok, a felekezeti kötődés, vagy példáulazegykézés.“
Az ország déli területeinek demográfiai jövőképét jelentős mértékben meghatározza a termékenykorú,15-49évközötti nők aránya; Gyurgyík László szerint Dél-Szlovákia lakosságának elöregedettsége magasabb az országos átlagnál, így ez további lélekszámcsökkenést vetít előre. Fontos szerep jut a gazdasági tényezőknek is, melyek az elvándorlást, illetve a gyerekvállalási kedvet befolyásolják.