A dalai láma életútja

ÖSSZEFOGLALÓ

Ötödik gyermekként született a tizenhat gyermekes családba Takcer faluban, mely ma Kína Csinghaj tartományához tartozik. A család tizenhat gyermekéből csupán hét érte meg a felnőttkort. Első nyelvként az amdói dialektust sajátította el. Kétéves korában ismerték el a 13. dalai láma tulkujaként, vagyis újjászületéseként. Tizenöt éves korában, 1950. november 17-én, egy hónappal a kínai hadsereg tibeti inváziója után dalai lámaként trónra lépett. Ezzel a régió legfontosabb vallási vezetőjévé és politikai uralkodójává vált.

Egy sikertelen felkelést követően, és a tibeti ellenállási mozgalom összeomlása után 1959-ben a hegyeken keresztül Indiába menekült. Először 1951-ben katonai nyomásra kénytelen volt jóváhagyni a Tizenhét pontos egyezményt, és így kormánya a Kínai Népköztársaság részévé vált. Indiában fölállította a tibeti száműzött kormányt. A 80 000 főt számláló menekültcsoporttal együtt, akik követték őt a száműzetésbe, Tendzin Gyaco igyekszik megőrizni a hagyományos tibeti oktatást és kultúrát.

Világszerte híres előadó

Ő az első a dalai lámák sorában, aki nyugatra utazott, hogy a buddhista tanításokat hirdesse, és hogy hangsúlyozza az etika és az egyetemes felelősségtudat fontosságát. 1989-ben elnyerte a Nobel-békedíjat. 2006-ban tiszteletbeli kanadai állampolgárságot kapott, majd 2007. október 7-én az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Aranyéremmel tüntette ki. A dalai láma Tibeten kívül több mint száz tiszteletbeli címet, díszdoktori címet és nagyobb díjat kapott.

1967 óta a dalai láma számos látogatást tett különböző országokban.

A vallásközi párbeszéd híve

1973-ban találkozott VI. Pál pápával a Vatikánban, 1980-ban II. János Pál pápával is – ezt a látogatást további 7 találkozó követte. II. János Pál rendkívül nagy hatással volt rá ugyanúgy, mint Kalkuttai Teréz anya is.

1990-ben Dharamszalában egy zsidó tanárokból álló küldöttséggel találkozott, hogy egy kiterjedt vallásközi párbeszédet folytasson velük. Azóta háromszor látogatott el Izraelbe, és 2006-ban találkozott az izraeli főrabbival. 2006-ban magánmegbeszélést folytatott XVI. Benedek pápával. Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának (Mormonok), mint ahogy az ortodox egyház, a muszlimok, a hinduk, a zsidók és a szikhek vezető tisztségviselőivel is.

Megöregedtem, nyugdíjba vonulok

A Pekingi olimpia felfutása idején a dalai láma az Egyesült Államok felé tartó útja során Japánba látogatott 2008. április 10-én, miközben szerte a világban nagy tiltakozások követték azt az eljárást, ahogy a kínaiak kezelték a tibeti zavargásokat. A dalai láma, akit Peking a zavargások egyik felbujtójának titulált, nyugalomra intette a népet, de a tiltakozások csökkenésének csak kevés jele mutatkozott. A dalai láma kijelentette, hogy nem támogatja a 2008. évi nyári olimpiai játékok bojkottját. Japán kormánya viszonylag semleges maradt a Tibetben alkalmazott erőszak megítélése szempontjából, és Peking iránti tiszteletből hivatalosan nem foglalkozik a dalai lámával. Tokió azonban biztosítja a vízum megadását a spirituális vezetőnek, aki viszonylag sűrűn látogatja Japánt.

2008. december 17-én, több hónapos elmélkedés után kijelentette, hogy félig kilátásba helyezte nyugdíjba vonulását. Azt mondta, hogy annak a mozgalomnak a sorsa, melynek élén csaknem öt évtizeden át állt, most már a Szamdong Rinpocse miniszterelnöksége alatt megválasztott menekült kormány kezében van. A 74 éves Nobel-díjas, aki nemrégiben műtétre szorult, Dharamszalában azt mondta a riportereknek: „Megöregedtem… Jobb lesz, ha teljesen nyugdíjba vonulok, és félreállok a tibeti mozgalom útjából.” (a Wikipedia és a dalai láma hivatalos honlapja nyomán)