A civilszervezetek kerültek a magyar kormány célkeresztjébe

Az orosz és izraeli mintára készült tervezet lényege egyszerűen megfogalmazható: azoknak a civilszervezeteknek, melyek 7,2 millió forintnál (nagyjából 23 ezer eurónál) több pénzt kapnak külföldről egy éven belül, regisztrálniuk kell, és felkerülnek egy állami listára. Ezen túl pedig minden kiadványukon fel kell tüntetniük, hogy külföldről támogatott szervezetről van szó. Ha a szervezet ezt nem teljesíti, megbírságolhatják, majd meg is szüntethetik.

A kormány a pénzmosás és terrorizmus elleni küzdelemmel indokolja a jogszabály szükségességét, ám azt nem látni, hogyan járul ehhez hozzá a törvénytervezet – hiszen a magyar hatóságoknak eddig is megfelelő jogköreik voltak a civilszervezetek és alapítványok ellenőrzéséhez. A tervezet azonban, ha elfogadják, alaposan megnehezítheti majd a szervezetek dolgát, újabb adminisztratív feladatokat ró rájuk, és a „külföldről finanszírozott szervezet” billogjával bizalmatlanságot ébreszthet az emberekben – írja az Index.hu.

A kormánypártok kommunikációja azonban már a törvény bejelentése óta nyilvánvalóvá tette, hogy a törvény tulajdonképpen Soros György milliárdos, és az általa támogatott civilszervezetek ellen irányul, az ő „hálózatát” kívánja leleplezni.

Indulatos vita

A parlamenti vita is ebben a szellemben zajlott. A kormány számára láthatóan nagy súllyal bír a törvény, hiszen azt többek között Németh Szilárd és Gulyás Gergely, a Fidesz két alelnöke, illetve Kósa Lajos frakcióvezető nyújtotta be. Gulyás Gergely azonban a törvény vitájában ragaszkodott a dolgot elbagatellizáló álláspontjához, mondván, a törvény körül hisztériakeltés zajlik, holott egy egyszerű átláthatósági törvényről van szó, nem bélyegez meg senkit. A KDNP képviselője, Hollik István ugyanakkor élesebben fogalmazott, szerinte Soros György az általa pénzelt szervezeteken keresztül igyekszik befolyásolni a politikát Magyarországon, és említést tett arról a kormányvélekedésről is, hogy maga Soros áll a migrációs hullám mögött is.

Az ellenzék ugyanakkor arról beszélt, hogy a jogszabály által Magyarország közelebb juthat a „putyini diktatúrához”, a tervezet pedig megbélyegzi a civilszervezeteket. Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője egyenesen azt mondta, nem a civilektől kell félteni az országot, hanem az „orosz ügynököktől, akik a parlamentben ülnek”. A kormányt külföldről finanszírozott kormánynak nevezte.

Szlovákiai reakciók

A lex CEU és a civiltörvény ügyét a szlovákiai magyar közélet is figyelemmel kíséri. Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője lapunk kérdésére azt mondta, a Kerekasztalnak nincs és nem is lesz hivatalos véleménye erről, magyarországi ügyekhez nem szólnak hozzá. Személy szerint azonban úgy gondolja, a törvény csak arra jó, hogy a civilszervezeteket adminisztratív problémák elé állítsák, hozzáadott értéket nem igazán lát benne, és kétes hatékonyságúnak véli. Szerinte az, hogy ki kitől kap támogatást, és ezt mennyire hatékonyan költi el, érdekli a sajtót és a nyilvánosságot, ám ez nem jelenti azt, hogy az államot ilyen módon kellene érdekelnie.

A Magyar Közösség Pártja, mely a magyar kormány szlovákiai stratégiai partnere, leszögezte, ők a szlovák törvényhozást véleményezik. „Kívülállóként úgy fogalmazhatnánk meg véleményünket, hogy tudomásunk szerint a törvényjavaslat leginkább az adatközlés egységesítésére irányul” – írta lapunknak az MKP sajtóosztálya. A magyar kormány több magyar civilszervezetet is támogat Szlovákiában. Arra a kérdésre, hogyan viszonyulna az MKP ahhoz, ha Szlovákiában hasonló tervezet kerülne terítékre, a párt annyit írt: Minden támogatási szerződés része, hogy a támogatót, illetve annak logóját a támogatott rendezvényen, plakátokon, egyéb kiadványokon stb. fel kell tüntetni. Aki támogatást kap, nem lehet rá oka, hogy ne tüntesse fel a támogató logóját. (fm, index)