Illusztráció (TASR-felvételek)
A cégeknek is jó a diákmunka
Nyáron sok diák vállal alkalmi munkát, és a cégek szívesen foglalkoztatják az olcsó munkaerőnek számító fiatalokat, hiszen utánuk kevesebb járulékot kell elvezetniük. Aki jártas a törvényekben, s tudja, hogyan spórolhat az adón és a járulékokon, nagyobb bevételre tehet szert.
Akiket a családjuk nem tud anyagilag támogatni, rendszerint tanév közben, a tanulmányaik mellett is vállalnak munkát, a legtöbb fiatal azonban főleg a nyári hónapokban próbál egy kis pluszpénzt keresni. El lehet helyezkedni ismerősök vagy álláshirdetések segítségével, a következő weboldalakon rengeteg ajánlat van: brigada.sk, superbrigade.zones.sk, studentskefinancie.sk/brigady, www.brigady.info, www.profesia.sk, www.kariera.sk. Ezenkívül fel lehet keresni munkaközvetítő ügynökséget, illetve közvetlenül a kiválasztott cégeket is meg lehet szólítani. A cégek részéről egyébként is viszonylag nagy a kereslet a diákok iránt, nekik is megéri őket alkalmazni. Esetükben ugyanis az állam kivételt tett: utánuk 200 eurós fizetésig nem kell semmilyen járulékot elvezetni, a munkaadó járulékterhe a kivetési alapnak mindössze 1,05%-a (beteg- és garanciabiztosítás). A 200 eurós jövedelem fölött a munkaadónak ugyan már ki kell fizetnie a 21,75%-os öregségi- és rokkantságinyugdíj-biztosítást is, de a diákok többsége beéri viszonylag alacsony fizetéssel is, számukra rendszerint fontosabb az így szerzett gyakorlat. Ha egy cég csak pár diákot alkalmaz, mindössze néhány eurót takarít meg. Az a vállalat, amelyik sok fiatalt foglalkoztat például megbízási szerződésre, több ezer eurót spórolhat meg.
Ki számít diáknak?
Diáknak minősül minden gyerek a tankötelezettség befejeződéséig, vagyis annak a tanévnek a végéig, augusztus 31-éig, amelyikben betölti 16. életévét, s már 10. éve jár iskolába. Továbbá diáknak minősül egészen 26 éves koráig minden olyan fiatal, aki ezután is folyamatosan készül a jövőbeli foglalkozására, vagyis valamilyen közép- vagy felsőfokú oktatási intézményt látogat. Akik már befejezték a középiskolát, s nem szándékoznak továbbtanulni, vagy még nem tudják, hogy felvették-e őket a kiszemelt főiskolára, a nyári szünet végéig diáknak számítanak, s élvezhetik az ebből adódó előnyöket, diákként vállalhatnak munkát.
Érdekes
Az idénymunka-megállapodás előnyei
A dolgozó diákok számára az ideális megoldás, ha idény-munkáról szóló megállapodást írnak alá.
Az idénymunkáról szóló megállapodás előnye, hogy aki havonta nem keres többet 200 eurónál, nem kell járulékot fizetnie a Szociális Biztosítóba, csak a munkaadó térít bizonyos százalékpontnyi baleset- és garanciabiztosítást. Ha a havi jövedelem túllépi a 200 eurót, a diák már 7 százalékpontnyi társadalombiztosítást fizet, ebből 4% az öregségi, 3 % a rokkantsági járulék. Előny számukra, hogy nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadónak pedig 12,6 százalékponttal alacsonyabb járulékot kell elvezetnie.
A diákok ezt a kedvezményt csak egy munkaadónál érvényesíthetik, mégpedig úgy, hogy nyilatkozatot tesznek, miszerint az adott munkáltatóval kötött szerződésre kérik a felmentést a járulékfizetés alól. Az ehhez szükséges nyomtatvány megtalálható a Szociális Biztosító honlapján (www.socpoist.sk). A nyomtatványt nem kell minden hónapban kitölteni, elég egyszer az alatt az időszak alatt, amíg a munkaviszony tart. Aki munkaközvetítő ügynökségen keresztül talál munkát, a nyomtatványt ebben az ügynökségben adja le. Akinek egyszerre több munkaadóval több megállapodása is van, a járulékfizetési kivételt érdemes a legmagasabb bevételből érvényesíteni.
Megtakarítható egy kis pénz abban az esetben is, ha valakinek ingadozik a bevétele, az egyes havi jutalmak között nagy különbségek vannak – például a két hónapra szóló megállapodás alapján az egyik hónapban 210, a másik hónapban mindössze 50 eurót keres. Ilyen esetben a munkaadó a járulékfizetési kötelezettséget a havi átlagfizetésből számolja ki. Még ha az első hónapban le is vonják a diák jutalmából a járulékokat, az átlagvonás után azt vissza kell adni. Ha a diákok nem havi rendszerességgel kapnak fizetést, akkor a járulékot utólag, a szerződés megszűnése után kell befizetniük. (sza)
Szerződéstípusok
A jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy már a 16 évesek is munkaviszonyt létesíthetnek. Munkatörvénykönyvünk a rendes munkaviszony mellett többféle megállapodást különböztet meg: lehet kötni szerződést bizonyos munka elvégzéséről vagy munkatevékenységről, és a megbízási szerződések közé tartoznak a diákok brigádmunkájáról szóló megállapodások is. Utóbbit csak olyan személy köthet, aki közép- vagy főiskolán diákstátusszal rendelkezik.
Az egyetemisták között nem ritka, hogy állandó munkaviszonyt létesítenek, mely nem csak a nyári hónapokra szól. A középiskolások körében a brigádmunkáról szóló megállapodás a legelterjedtebb. A hatályos normák értelmében a diákok átlagban legfeljebb 20 órát dolgozhatnak hetente – a heti átlagot azonban úgy számolják ki, hogy figyelembe veszik a naptári évben azt a teljes időszakot, amelyik alatt érvényes volt a szerződés.
Írásos megállapodás
Olykor előfordul, hogy – főleg a tapasztalatlan tinédzserek – csak szóban állapodnak meg a munkaadóval bizonyos konkrét feladat elvégzéséről, s utólag kellemetlen meglepetés éri őket, amikor nem a megígért jutalmat kapják, vagy nem megfelelő körülmények között kell dolgozniuk. Alapszabály: a kizárólag szóban kötött megállapodás érvénytelen, a munkavégzésről minden esetben írásos szerződést kell készíteni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az elvégzendő munka vagy feladat pontos leírását, a megegyezett jutalmat, a munkaidőt, valamint az időszakot, amíg a szerződés érvényben van. A munkaadó köteles a szerződésről másolatot adni.
A diákokkal a cégek rendszerint meghatározott időre szóló szerződést létesítenek, a munkaidő lehet rugalmas, meghatározatlan, teljesítményorientált. A szerződő felek előre leszögezhetik, hogy a megállapodást milyen feltételek mellett lehet felbontani. Amennyiben ezt mégsem fektetik le előre, akkor a hatályos törvény értelmében a szerződés a felek közös megállapodása alapján is felbontható, ilyen esetben 15 napos felmondási idő van, mely azzal a nappal kezdődik, amikor az alkalmazottal közölték, hogy elbocsátják. A szerződés elválaszthatatlan része egy igazolás arról, hogy az alkalmazott diák. Erre csak akkor nincs szükség, ha egy középiskolás az érettségi vizsga után vagy egy egyetemi hallgató a nyári szemeszter befejezése után legfeljebb októberig szóló megállapodást köt.
Érdekes
A diákok is adóznak
Az alkalmi munkát vállaló diákok béréből ugyanúgy adót kell fizetni, mint a rendes munkaszerződésre dolgozókéból. A lényeg, hogy a lehető legkevesebb adót kelljen fizetni.
Ha a diák a munkaadójánál aláír egy nyilatkozatot a bevétel megadózásáról, akkor a munkaadó havi 319,17 eurónyi adómentes részt érvényesíthet számára, vagyis ekkora bevételből még nem fog adót fizetni.
A munkáltató elvégezheti helyette az éves adóelszámolást is. Aki nem ír alá ilyen nyilatkozatot, annak a béréből a munkaadó 19%-os adót fog levonni – amit az adóbevallás elkészítése után, a következő év tavaszán utólag visszakaphat.
Aki több alkalommal vállal munkát, azaz több munkaszerződést is köt, csak egyszer, egyetlen munkaadónál érvényesítheti a havi adómentes minimumot, és bár a másik vagy a többi munkaviszonyból származó jövedelme is alacsony, azokból már biztosan levonják a 19%-os adóelőleget. Ez a következő év márciusában az adómentes minimum összegéig visszaigényelhető.
Aki idén a több munkaviszonyokból 1901,67 eurónál nagyobb bevételre tesz szert, annak jövőre adóbevallást kell készítenie.
Az adóalapból 3803,33 euró adómentes rész érvényesíthető. Ez az összeg teljes mértékben levonható az adóalapból – akkor is, ha valaki nem egész évben dolgozott, illetve nem volt egész évben jövedelme. Tehát ha egy diák csak a nyári szünetben dolgozik, az nem jelenti azt, hogy csak erre a két hónapra érvényesítheti majd az adómentes minimum arányos részét. Az ilyen diák is jogosult az egész évi, azaz a 3803,33 eurónyi adómentes minimumra. (sza)
Megbízási szerződés
Aki megbízási szerződést ír alá, nem árt tudatosítania, hogy rá ugyanúgy vonatkoznak a munka törvénykönyve előírásai, mint a rendes munkaviszonyban lévőkre. Például a munkaidővel kapcsolatos rész kimondja, hogy az alkalmazottnak jogában áll 30 perces szünetet tartani pihenés és étkezés céljából, ha a műszak 6 óránál, kiskorúak esetében pedig 4,5 óránál hosszabb ideig tart. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenésre, kiskorúak esetében ez 14 óra. Ezenkívül biztosítani kell hetente legalább kettő, egymást követő munkaszüneti napot, ünnepnapokon pedig tilos munkát elrendelni. A megbízási szerződésre dolgozók naponta legfeljebb 12 órát, a kiskorúak csak 8 órát tölthetnek munkavégzéssel, nem kötelezhetik őket túlórára, ügyeletet sem vállalhatnak. A minimális órabér, amit a munkaadónak ki kell fizetnie, 2,759 euró. (sza)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.