A búzaszem reménye

Esztergom. Április 24-én, Szent György napján tartották Esztergomban a hagyományos búzaszentelő ünnepséget. A szertartás délelőtt kezdődött, a Bazilikában szentmise keretében kértek áldást a búzamezőkre, majd a szentgyörgymezei Bíró-réten ökumenikus istentiszteleten ért véget búzaszentelés ünnepsége. A szertartáson részt vettek világi és egyházi vezetők is, Knapp János Pál alpolgármester, Michels Antal és Varga Lajos katolikus plébánosok, valamint a városi református és evangélikus közösségek képviselői. Jakab István, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének elnöke beszédében nagy jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy ez az utolsó búzaszentelés egy sorsfordító változás, az Európai Unióba való csatlakozás előtt. Beszédében elmondta, hogy a szentmisét csendben hallgatva őseink jutottak eszébe, akik itt a Kárpát-medence gyűrűjében megteremtették és mindeddig őrizték hagyományaikat, magyarságukat. Kétkedésekkel és aggodalommal tekint az elkövetkező időkre, melyben egy nagyobb egységbe olvadva elveszni látszik az országunkra jellemző és sok-sok év alatt kialakult mezőgazdasági stratégia, mely figyelembe vette a természeti és személyes adottságokat. A magyar gazdák nevében kinyilvánította reményét, hogy az unióba való belépés után is sikerül megőriznünk földjeink értékét, és megtartanunk magyarságunkat. Knapp János Pál alpolgármester egy értékválságban szenvedő világ szempontjából minősítette nagy jelentőségűnek a búzaszentelés hagyományát. Az elvetett mag, az emberekben meglévő jó szándék és jóakarat mindig megsokszorozza a befektetett energiát. Hiszen egy szem búza – ha megfelelő termőföldbe kerül – egy kalásznyi magot terem. (LZS)