A burkáról vitatkozik Nyugat-Európa

Franciaország, Belgium és Hollandia után már Németország is tiltaná a hagyományos lepel viselését közterületeken.

Az európai társadalom és a döntéshozók sokféleképpen vélekednek a hagyományos moszlim női ruhadarabról. Egyesek szerint a burka egy vallási szimbólum, a muzulmán közösséghez való tartozás jelképe, és annak betiltása vagy részleges korlátozása sértené a szabad vallásgyakorláshoz és a lelkiismereti szabadsághoz való jogot, ami az európai demokrácia egyik alapvető eleme. Mások szerint a fátyol a nők elnyomását szimbolizálja és ellentétben áll a nők egyenjogúságát támogató intézkedésekkel.

A burka viselését korlátozó intézkedés nem új jelenség az Európai Unió tagállamaiban. 2010-ben elsőként Belgium, majd Franciaország Nicolas Sarkozy elnöksége alatt fogadta el a burka közterületen történő viselését tiltó intézkedést, a „nyitott és demokratikus társadalom” alapvető értékeinek tiszteletben tartására és közbiztonsági okokra hivatkozva. Franciaországban már korábban is vezettek be olyan korlátozásokat, amelyek az iskolákban tiltják a vallási szimbólumok és jelképek viselését, ma pedig az úgynevezett burkini, az egész testet elfedő fürdőruha betiltását szorgalmazza több franciaországi város.

Szabad kezet kaptak

A strasbourgi emberi jogi bíróság 2014-ben a társadalmi együttélésre hivatkozva döntött úgy, hogy a tagállamok szabadon határozhatnak a burkatilalmat bevezető kérdés kapcsán, és nem a pakisztáni nőnek adott igazat. A bíróság döntése szerint tény, hogy a burkatilalom a lelkiismereti szabadságot korlátozó intézkedés, de hozzátette: a burka korlátozása indokolt, mivel az arc eltakarása nehezíti az emberi együttműködés minimális szabályainak tiszteletben tartását. „A bíróság szűk körben ugyan elfogadhatónak tartotta a burkatilalmat, de a különvéleményt író bírák arra figyelmeztetik az olvasót, hogy a bíróság konkrét személyek konkrét emberi jogait, az érintett nők lelkiismereti szabadságát és önrendelkezési jogát áldozta fel az ún. demokratikus együttélési szabályok kedvéért” – mondta Kovács Kriszta a strasbourgi bíróság döntése kapcsán. A német szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere kiemelte, hogy nem biztonsági, hanem társadalompolitikai érvekre hivatkozva korlátozni kell a hagyományos ruhadarab viselését közterületen, mivel társas érintkezés során az embereknek meg kell mutatniuk az arcukat egymásnak. „Thomas de Maiziere a tartományi választások előtt valóban azt nyilatkozta, hogy betiltaná a burkát az óvodákban, iskolákban, egyetemeken, a bíróságokon, az útlevélvizsgálatok, demonstrációk során. A társadalmi együttélés érvet pedig a strasbourgi bíróság tálcán kínálta számára, de számomra kérdés, hogy a német alaptörvény felett őrködő szövetségi alkotmánybíróság egy ilyen tilalmat alkotmányosnak találna-e” – jegyezte meg a német javaslat kapcsán Kovács Kriszta szakértő.

Elnyomás és integráció

A ruhadarab ellenzői Németországban és Franciaországban is általában azzal érvelnek, hogy a burka viselésének az engedélyezése a nők elnyomását „támogatja”. „Ahogyan azt a szuveren.hu-n megjelent írásomban hangsúlyoztam, az államnak nem az a feladata, hogy korlátozza a ruhadarab viselését, hanem az, hogy elrettentse a fenyegetőző családtagokat, és megbüntesse azokat, akik erőszakot követtek el” – tette hozzá Kovács Kriszta szakértő. Azonban fontos hangsúlyozni azt, hogy Európában nem az összes moszlim nő viseli kényszerből a hagyományos fátylat.

Az európai döntéshozóknak a közeljövőben rendkívül nagy figyelmet kellene fordítani az integráció támogatására, mivel az megkönnyítené a demokratikus együttélést és együtt-működést. „Társadalmi feszültséghez vezethet, ha az egyes társadalmi csoportok nem fogadják el az európai közösség alappilléreit jelentő követelményeket: az emberi jogokat, a demokrácia és az egyenlőség szabályait. Az alapvető értékekben ugyanis a társadalom tagjainak meg kell állapodniuk” – véli Kovács Kriszta. A német kancellár nemrégiben a burka részleges tilalmát szorgalmazta és kiemelte, hogy fontos meghatározni azokat a helyszíneket, ahol a ruhadarab viselése elfogadhatatlan. Kovács Kriszta szerint viszont a burka korlátozása a konzervatív iszlám családokban otthon maradásra kényszerítené az érintett csoportot. „Ennek következtében fennáll a veszélye annak, hogy az érintettek kiszorulnak azokról a területekről, amelyek elősegítenék az integrációjukat” – mondta a szakértő.

Iszlámellenes hangulat

Az iszlámellenes hangulat Európában az elmúlt hónapokban egyre nagyobb méreteket ölt. A szakértő szerint a burkatilalom bevezetése, amellett, hogy alapjogot sért, hatékonysági szempontból nem volt eredményes. „A burkatilalom Belgiumban és Franciaországban sem tudta megakadályozni a terrortámadásokat. Sőt, elképzelhető, hogy a burkatilalom újabb indokot ad az extrém és harcias iszlamistáknak a nyugati államok szekuláris berendezkedésével szembeni lázadásra, az esetleges támadásra, ami viszont ismét félelmet ébreszthet, sőt, moszlimellenes indulatokat gerjeszthet a lakosság tagjaiban. És ez így már egy ördögi kör” – tette hozzá Kovács Kriszta szakértő.

Jóllehet a burkatilalom alapjogokat sért, amit a strasbourgi bíróság sem vont kétségbe, valamint meghatározta, hogy az állam nem vezethet be burkatilalmat közbiztonsági érvekre hivatkozva, a burka korlátozása közterületen mégis az integráció egyik kulcsszeme lehet, ami viszont egy rendkívül hosszú távú folyamat. A német kancellár úgy nyilatkozott, hogy a két közösség közötti tolerancia és együttműködés megteremtése megfelelő oktatással, hatékony vallási neveléssel és kölcsönös párbeszéddel valósulhat meg.

Németh Viktória