A Beneš-dekrétumok is szóba kerültek az utolsó vitán

Pozsony |

<p>A nemzetiségek és a Beneš-dekrétumok kérdése is terítékre került a két elnökjelölt&nbsp; szerdai esti, utolsó vitájában.</p>

Kiska szerint Dél-Szlovákiában jó az együttélés, a nemzetiségi kérdés csak a választások előtt kerül előtérbe. Fico azt mondta, sokat tett a szlovákok és magyarok jó együttélése érdekében, és arra törekedett, hogy Magyarországgal is jó legyen a viszony. A kisebbségi kormánybiztos posztját a Hídnak tartotta fenn, és a párt csak egy idő után, politikai okokból hívta vissza A. Nagy Lászlót. Fico továbbra is kész a legnagyobb kisebbségnek biztosítani a kormánybiztosi posztot.

Műsorvezetői kérdés alapján a Beneš-dekrétumok ügye is előkerült. Egyik jelölt sem támogatja, hogy e téren változás legyen, vagyis hogy Szlovákia érvénytelennek mondja ki a második világháború utáni elnöki rendeleteket. Kiska megjegyezte, hogy azonosul a szlovák parlament 2007-ben hozott határozatával, amely elutasítja a dekrétumok eltörlését. A rendeletek alapján a magyarokat is megfosztották jogaiktól és vagyonuktól (vagy annak egy részétől).

Fico elmondta, nem osztja meg a társadalmat, mert ha így lenne, nem élvezné Ján Chryzostom Korec bíboros és a volt államfők támogatását. Kiskát „az ellenzéki pártok egyfajta szóvivőjének” nevezte.

Andrej Kiska a vitában bírálta Ivan Gašparovič jelenlegi államfőt, mondván, az közel áll a kormányzó Smer-SD-hez. Robert Fico ellenben Gašparovič jó tulajdonságairól szólt.

Kiska szerint a köztársaság elnöke nem lehet egy politikai párt meghosszabbított keze, hanem az emberek oldalán kell állnia, s késznek kell lennie arra, hogy segítsen nekik.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"142618","attributes":{"alt":"","class":"media-image attr__author__TASR-felvétel","height":"319","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A polgári jelölt szerint a jelenlegi elnök nem hivatalosan elismerte, hogy úgy veszi, mintha a kormányzó párt tagja lenne, s ez biztosan nem nem tekinthető pártatlanságnak. Fico minden eddigi szlovák elnöktől kiemelt valamilyen erényt. Michal Kováč esetében az elvi hozzáállást hangsúlyozta, Rudolf Schusternál a külpolitika terén megmutatkozó „hihetetlen energiát”, aminek köszönhetően sokat tett az ország jó híréért. Gašparovičnál a Szlovákiához fűződő viszonyát és a szociális dimenziót tekinti követendőnek.

A külpolitika terén több kérdésben is eltérő a jelöltek véleménye. Fico többször is kioktatta ellenfelét, hangsúlyozva annak tapasztalatlanságát. „Az egyforma adók, az erős európai állam, ezek olyan dolgok, amelyeknél meg kellene hagynunk a szabad választás lehetőségét. Azokat a dolgokat, amelyeket képesek vagyunk magunk irányítani, magunknak is kellene irányítanunk” – mondta. Fico úgy reagált, hogy az egyforma adókról és az európai szuperállamról ma végképp nem tárgyal az Európai Unió. Úgy gondolja, Szlovákiának az európai integráció motorját jelentő Németországot és Franciaországot kell követnie. Azzal ugyanakkor nem ért egyet, hogy Szlovákia költségvetését Brüsszelben hagyják jóvá.

Kiska és Fico eltérően nyilatkozott Törökország európai uniós integrációjáról is. Kiska szerint Ankarának előbb jelét kellene adnia, hogy akarja az EU-csatlakozást, de az utóbbi két évben nem jelezte készségét. Fico „helyretette” ellenfelét: Törökország folyton megismétli csatlakozási szándékát, a gond csak az, hogy nem felel meg az uniós feltételeknek.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"142619","attributes":{"alt":"","class":"media-image attr__author__TASR-felvétel","height":"319","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Különbözött a jelöltek véleménye a NATO Szerbia elleni, 15 évvel ezelőtti légitámadásait illetően is. Kiska általánosságban csak azt mondta, hogy ha ma ilyen katonai fellépéshez kellene megnyitni Szlovákia légterét, akkor államfőként a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel egyeztetne, majd közösen foglalnának állást, mert a köztársasági elnök egyedül nem lehet a külpolitika alakítója. Fico azt mondta, 15 évvel ezelőtt politikusként határozottan elutasította a légtér biztosítását a NATO-bombázásokhoz, mert azok sok civil áldozattal jártak, és sérült a nemzetközi jog is. Elnökként arról igyekezne meggyőzni a kormányt, hogy egy ilyen lépéshez ne engedjék át az ország légterét.

A romákkal kapcsolatban mindkét jelölt hangoztatta, hogy fontos a szociálisan rászoruló társadalmi csoportokat segíteni, de a törvénysértések esetén fel kell lépni. Fico szerint európai szintű együttmködésre van szükség. Kiemelte, hogy a rendőrök fenntartják a közrendet a romák lakta régiókban. Kiska szerint a hagyományos politikusok csődöt mondtak, nagy a szegénység és a munkanélküliség, a frusztráltság pedig a szélsőségesek térnyeréséhez vezet. (SITA, TASR, ú)

(Frissítve: 23.20)

 

 

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?