A belügyminisztérium összevonná az államfőválasztás második fordulóját az EP-választással, magasabb részvételt remélnek

Már tárcaközi egyeztetésre bocsátották a belügyminisztérium javaslatát, amely két szempontból is változtatna a köztársaságielnök-választás jelenlegi módszerén. Az egyik, hogy kitolnák az első forduló határidejét. Az érvényes jogszabályok értelmében az első fordulót 60 nappal az államfő hivatali idejének lejárta előtt meg kell tartani, a módosításnak köszönhetően azonban ez a határidő 30 napra csökkenne.

„A rövidítéssel teret nyithatnánk arra, hogy összehangoljuk az európai parlamenti választás és az államfőválasztás második fordulójának időpontját, ami feltételezésünk szerint növelné a választási részvételt”

– jelentette ki Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter, majd hozzátette, a nagyobb részvétel nagyobb legitimitást is jelentene a szlovákiai EP-képviselők számára.

Az időpontok

Szlovákiában az államfőválasztás első fordulóját az utóbbi 13 évben rendszerint március közepén rendezték. Ennek oka a korábban említett 60 napos határidő. A legutóbbi, 2019-es választás esetében március 16-án, 2014-ben március 15-én, 2009-ben pedig március 21-én tartották az első fordulót. A második forduló mindig 14 nappal az első kör után következett. Zuzana Čaputová köztársasági elnök beiktatása 2019. június 15-én zajlott, így a hivatali ideje pontosan 5 évvel később, 2024 júniusában járna le, ekkor kellene beiktatni az új államfőt. 

Ez azt jelenti, hogy a választás első fordulóját már két hónappal korábban, vagyis legkésőbb április első felében kellene megrendezni, a második fordulót pedig április második felében. Az EP-választás időpontja azonban rendszerint május második felére vagy június elejére esik, így a kettőt nem lehetne összehangolni. A javaslatban szereplő 30 napos határidő azonban lehetővé tenné, hogy 2024-ben egyszerre szavazzunk az államfőválasztás második fordulójában és az EP-választáson is.

Egy utat megspórolnánk

Szlovákiában az eddigi európai parlamenti választások során rendkívül alacsony volt a részvétel. 2004-ben a választópolgárok 16,97, 2009-ben 19,64, 2014-ben 13,05, 2019-ben pedig 22,25 százaléka járult az urnák elé, vagyis a legutóbbi szavazáskor kicsit javult a helyzet, viszont az azt megelőző három voksolás során Szlovákiában volt a legalacsonyabb a részvétel az egész Európai Unióban.

Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter szerint a két szavazás összevonásával lehetne javítani az eddigi rossz statisztikákon.

„Egy napon tarthatnánk a két választást, mint ahogy azt az idei megyei és önkormányzati választás esetében is sikerült kieszközölni. A szavazások összevonása nem utolsó sorban a választópolgároknak is kedvez, akik így megspórolnak egy utat az urnákhoz”

– magyarázta a tárcavezető.

Választási szempontból a 2024-es év egyébként is sűrűnek ígérkezik, hiszen ekkor kellene tartani a következő parlamenti választást is – bár kérdéses, hogy a jelenlegi kormányválság nem végződik-e előrehozott választásokkal. Ha azonban a koalíció még két évig kibírja, akkor a választóknak 2024-ben három hónapon belül gyakorlatilag négyszer kellene az urnákhoz vonulnia, ami valóban csökkenthetné a választási hajlandóságot.

Az alkotmánymódosító javaslatban szereplő másik fontos változtatás, hogy a köztársasági elnökre már levélben is lehetne szavazni, így a külföldön élő szlovákiai állampolgárok is leadhatnák a voksukat. A belügyi tárca szerint ezzel az államfőválasztás részvételén is lehetne javítani.

Már tárgyalnak

A tárca sajtóosztálya állítja, a szakértőik az utóbbi hetekben többször is tárgyaltak a koalíciós pártok képviselőivel az említett változtatásokról, hogy minél minőségibb javaslatot tehessenek le az asztalra. A változtatások során a minisztérium a kormányprogramból indult ki, melyben ígéret tettek a szakmai párbeszéd megkezdésére a választási rendszer esetleges módosításáról.

„A koalíciós pártok képviselői a kerekasztal-beszélgetések során támogatásukat fejezték ki a levélszavazással kapcsolatban, valamint azzal is egyetértettek, hogy megteremtsük a feltételeket a köztársaságielnök-választás és az európai parlamenti választás egy napon történő kihirdetésére”

– fogalmazott Tomáš Oparty, a belügyminisztérium államtitkára.

A pártok egyelőre nem reagáltak hivatalosan a tárca javaslatára, azonban feltételezhető, hogy valóban egyetértés van a módosításokat illetően. Erre utal például Martin Klus, az SaS külügyi államtitkárának egy korábbi tanulmánya, amelyben a választási rendszer esetleges javításának lehetőségeit vizsgálta. Klus leszögezte, a korábbi években is adódott lehetőség arra, hogy összevonják az államfő- és az EP-választást, de az akkori kormányok nem éltek ezzel a lehetőséggel, aminek eredményeként Szlovákia a rekord alacsony választási részvételek miatt lett emlékezetes.

Kérdéses számok

Más kérdés azonban, hogy a javaslatot sikerülhet-e elfogadni a parlamentben. Ahhoz ugyanis, hogy az államfőválasztás feltételit megváltoztassák, módosítani kell az alkotmányt, amelyhez legalább 90 szavazatra van szükség. Ha a koalíciós pártok frakcióit nézzük, akkor az SaS-nek, az OĽaNO-nak és a Sme rodinának összesen 84 szavazata van. A Za ľudí frakciója a párt hasadása óta a házszabály értelmében megszűnt létezni, de azok a képviselők, akik nem léptek át az SaS-be, gyakran hajlandóak támogatni a koalíciót. Juraj Šeligáról, Jana Žitňanskáról, Miriam Šutekováról és Alexandra Pivkováról van szó, velük együtt a koalíció 88 szavazatra számíthat.

Tovább növelheti még az esélyeket Boris Kollár (Sme rodina) azon pénteki bejelentése, hogy a frakciója három taggal bővül – Romana Tabakkal, Jozef Šimkóval és Ján Krošlákkal, így már meglehet a szükséges számú szavazat.