A Tisztességes Szlovákiáért mozgalom tegnap délután Pozsonyban, Besztercebányán, Kassán, Losoncon és Késmárkon, valamint további városokban több ezer virágot helyezett el a köztereken. Ezzel emlékeztek az 1989-es eseményekre. „A virágok egyben a demokrácia és a szabadság törékenységére emlékeztetnek minket” – tették hozzá a mozgalom tagjai.
A bársonyos forradalomra emlékeztek
Az 1989-es forradalom 31. évfordulója alkalmából az államfő az erőszakmentességet hangsúlyozta, a kormány tagjai pedig arra figyelmeztettek, a szélsőséges ideológiák hívei által bejelentett tüntetés a közbiztonságot veszélyezteti.
Zuzana Čaputová köztársasági elnök a dévényi Szabadság kapuja emlékműnél rótta le tiszteletét azok előtt, akik a pártállami, kommunista rezsim áldozataivá váltak. „Pont ezen a helyen érezni nagyon erősen, hogy a totalitárius rezsim, amely 1989-ben megbukott, erőszakos volt a polgáraival szemben, illetve sokukat meg is gyilkolta” – és hozzátette, a bársonyos forradalom idején a nyilvánosság pont ezért utasította el az erőszakot. Az államfő egyben arról is beszélt, hogy az ország legújabb kori történelmében az összes fontos változás erőszakmentesen történt. „Ehhez a hagyományhoz ma is tartanunk kell magunkat. Ha a közügyek megváltozását akarjuk elérni, vagy véleményt akarunk formálni, akkor csak kulturáltan és legfőképpen erőszakmentesen tegyük” – mondta az elnök.
A parlament elnöke, Boris Kollár (Sme rodina) azt szeretné, ha november 17-e eseményeire folyamatosan emlékeznénk. Mindezt úgy, hogy a bársonyos forradalom gondolatait a mindennapjainkba is beépítjük, üzente beszédében a házelnök, amelyet a Szabadság kapujánál helyette Grendel Gábor (OĽaNO), a parlament alelnöke olvasott fel. Kollár a közelmúltban súlyos autóbalesetet szenvedett.
„A forradalom nem ért véget, mindannyiunkban tovább él” – idézte a miniszterelnök, Igor Matovič (OĽaNO) a közösségi oldalán saját, egy évvel korábbi bejegyzését. A kormányfő az azóta lezajlott parlamenti választásra utalva arra emlékeztet, nagyon sok ember helyezte beléjük a bizalmát. Egyben rámutatott, nagyon nehéz időket élünk. „De minden jóra fordul, együtt sikerülni fog” – írta Matovič.
Kormány és ellenzék
A nemzeti ünnep alkalmával a védelmi miniszter Jaroslav Naď (OĽaNO) a futballultrák, a szélsőjobboldali ĽSNS, valamint a Robert Fico vezette Smer által, a járvány miatt bevezetett gyülekezési tilalom ellenére megszervezett tüntetésre utalva arról beszélt, november 17-e a rendes emberek ünnepe, nem pedig a fasisztáké, a szélsőségeseké és a kommunistáké. „És végképp nem a maffiáé” – tette hozzá.
Veronika Remišová, a kormányzó Za ľudí elnöke, miniszterelnökhelyettes szerint nem szabad hagyni, hogy a szabadságért és demokráciáért vívott harc napját elrabolják a náci és kommunista ideológia hívei. „Akik ellen a diákok 1939-ben és 1989-ben tüntettek” – tette hozzá azzal, hogy a szabadság szeretetét a tömegrendezvények helyett kifejezhetjük szolidaritás mindennapi gesztusaival is.
Az SaS kormánypárt vezetője, egyben gazdasági miniszter Richard Sulík szerint a demokráciát nem elég csak ünnepelni, nap mint nap harcolni is kell érte. „Semmi sem hullik az ölünkbe” – mondta.
Peter Pellegrini, az ellenzéki Hlas elnöke a pozsonyi Sznf téren arról beszélt, szerinte a kormány ma politikai okokból tiltotta meg a gyülekezést, mert el akarja lehetetleníteni, hogy az emberek kifejezzék a véleményüket. „A bársonyos forradalom után 31 évvel újra az az érzésem van, hogy a sárba tiporják Szlovákia polgárainak szabadságát és a jogait” – mondta. Pellegrini ugyanakkor nem tervezi a gyülekezési tilalom megszegését, az évfordulón este gyertyagyújtással emlékezik.
A magyar pártok
A magyar pártok vezetői a közösségi oldalukon reagáltak az évfordulóra. Az MKP elnöke, Forró Krisztián rámutatott, 1989-ben egy rendszer bilincselő szorításából sikerült kitörni csendes, békés, összefogó erővel. „Ki hitte volna, hogy harminc évvel később egy láthatatlan ellenség, egy vírus miatt hiányoljuk majd a felhőtlen szabadságot. De hiszem, hogy most is sikerül kivívnunk” – írta a bejegyzésében.
Sólymos László, a Híd elnöke még vasárnap tett közzé egy bejegyzést, amelyben azt írja, az 1989- es novemberi események kulcsfontosságúak voltak országunk életében, de felelőtlenség tömegrendezvényt szervezni és kitenni az embereket a koronavírus-fertőzés kockázatának. „Értem, hogy az emberek elégedetlenek és joguk van kinyilvánítani nemtetszésüket a kormány káoszos intézkedéseivel kapcsolatban. De nem így” – közölte.
Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke azt üzente: „A fiatal generációnak is őriznie kell 89 értékeit, ám szembe kell néznünk azzal a ténnyel is, hogy az utóbbi 30 év egyik nagy vesztese a magyarság és a déli régiók, és ezen változtatni kell.”
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.