A bársonyos forradalom kronológiája

1989. november 17. – A prágai diákok békés felvonulást szerveztek Jan Opletal emlékére, akit 1939 novemberében nácik öltek meg. A rendőrség brutálisan lépett fel a tüntetők ellen, ami mozgósította az egész csehszlovák társadalmat. A művészeti iskolák diákjai a tüntetés után szinte azonnal több találkozót szerveztek a színészekkel, s arról tárgyaltak, hogyan lépjenek fel közösen a rendszer ellen. Kezdetét vette a bársonyos forradalom.

1989. november 18. – A prágai egyetemek néhány karán a diákok a további lépésekről egyeztettek, egyhetes sztrájkot hirdettek. A prágai színházak azonnal, a fővároson kívüliek és a pozsonyiak fokozatosan csatlakoztak hozzájuk. Az egyetemisták nyilatkozatukban követelték az állami és pártbeli tisztségviselők azonnali lemondását, valamint hogy vegyék ki az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepéről szóló részt. Ugyancsak november 18-án Vágsellyén megalakult az 1948 utáni Csehszlovákia első szabad magyar politikai mozgalma, a Független Magyar Kezdeményezés (FMK).

1989. november 19. – Prágában létrejön a Polgári Fórum, Pozsonyban megalakul a Nyilvánosság az Erőszak Ellen – ez volt a két legfontosabb ellenzéki szervezet. Mindkét fővárosban, valamint több nagyobb városban tüntetéseket szerveztek, a lakosok rendszerváltást követeltek. Szorgalmazták Ján Čarnogurský kiszabadítását is.

1989. november 21. – Ladislav Adamec kommunista kormányfő elkezdett tárgyalni az ellenzékkel.

1989. november 24. – Lemondott a Cseh Kommunista Párt Központi Bizottsága. Karel Urbánek lett a párt új főtitkára.

1989. november 26. – Prágában nagygyűlést szerveztek. Adamec találkozott az ellenzék fő képviselőjével, Václav Havellal. Összeült a Cseh Kommunista Párt Központi Bizottsága, s úgy döntött: a forradalmat fegyveres erőkkel kell elnyomni. Moszkva támogatása nélkül azonban nem merték ezt a lépést megtenni.

1989. november 27. – Az általános sztrájk során bebizonyosodott: egész Csehszlovákia kívánta, érjen véget az egypártrendszer, s az ország végre tegye meg az első lépést a demokrácia felé.

1989. november 29. – A parlament kiemelte az alkotmányból a kommunista párt vezető szerepéről szóló cikkelyt.

1989. december eleje – Elkezdődött a vasfal lerombolása, lassan eltűnt a Csehszlovákiát a szabad világtól elválasztó drótkerítés.

1989. december 10. – Lemondott az Adamec-kabinet, és Prágában Marián Čalfa irányítása alatt megalakult a „nemzeti közmegegyezés kormánya”.

1989. december 28. – A Szövetségi Gyűlés Alexander Dubčeket választotta meg elnökének.

1989. december 29. – Gustáv Husák államfő lemondása után a Szövetségi Gyűlés Václav Havelt választotta új köztársasági elnöknek. Döntés született arról, hogy júniusban Csehszlovákiában szabad és demokratikus választások lesznek.

1990. március 2. – Megalakult az Együttélés Politikai Mozgalom.

1990. március – Megalakult a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM).

1990. június 8. – Az első szabad választásokon Szlovákiában a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a vele koalícióban induló FMK szerezte a legtöbb szavazatot. (i-t, sza)