2,5 hónappal nő a nyugdíjkorhatár

Az új korhatár a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik. Az emelés nem áll meg, egy képlet szerint évente tovább emelkedik a korhatár.

A 2012-ben elfogadott nyugdíjtörvényben szereplő szabály szerint 2017-től fokozatosan emelkedni kezd a nyugdíjkorhatár. A konkrét emelést azonban nem tartalmazza a jogszabály, azt a szociális ügyi minisztérium egy rendeletben hozza nyilvánosságra minden év október 31-ig. A most közzétett rendelet szerint 2017-ben 62 év 76 nap lesz a nyugdíjkorhatár, vagyis mintegy 2,5 hónappal emelkedik. Ez a változás azokra vonatkozik, akik 1954. december 31. után születtek. Kivételt képeznek azok a nők, akiknek a felnevelt gyermekek száma miatt csökken a nyugdíjkorhatár, illetve azok az alkalmazottak, akik veszélyes kategóriába sorolt munkahelyen dolgoztak. Az egygyermekes nőkre korlátozás nélkül vonatkozik az emelés, a kétgyermekes nők esetében csak azokra, akik 1958-ban vagy ezt követően születtek.

A 2,5 hónapos emelés meglehetősen durvának számít, a minisztérium mindössze 20-30 napra számított, a gazdasági elemzők is csak 50 napot jósoltak. A korhatár emelését a várható életkor alapján határozzák meg. A számításhoz két referencia-időszak átlagának a különbségét veszik figyelembe. A minisztérium szerint a jelenlegi viszonylag jelentős ugrás annak tudható be, hogy 2009 és 2014 között, vagyis a most érvényes referencia-időszakban viszonylag gyorsan emelkedett a várható életkor.

A következő években az emelkedés mérséklődik, de így is 1,5-2 hónapos lesz, 2022-re érheti el a 63 évet, ami az 1960-ban születettekre vonatkozik majd. Az emelkedésnek nincs határa, a szociális ügyi minisztérium adatai szerint így az 1967-ben születettek már közel 64 évesen – 2029-ben –, az 1975-ben születettek pedig 65 évesen – 2037-ben – mehetnek majd nyugdíjba. A nyugdíjkorhatár 2043–2044 környékére érheti el a 66 évet.

A szociális ügyi minisztérium egyelőre még nem gondolkodik azon, hogy korlátot szabjon a nyugdíjkorhatár emelkedésének. Ján Richter szociális ügyi miniszter azonban azt elképzelhetőnek tartja, hogy könnyítenék a korengedményes nyugdíjaztatást. A miniszter erről a harmadik nyugdíjpillér reformja kapcsán beszélt, vagyis az önkéntes nyugdíjbiztosítással rendelkezők kedvezőbb nyugdíjkorhatárra számíthatnának. A vonatkozó törvénymódosítást jövőre tervezi a szaktárca.