2012 Robert Fico éve lesz (a teljes cikk)

A 2012-es év a belpolitikában a választásokról és az új kormány megalakításáról fog szólni. Nem csak azért, mert minden parlamenti választás az év eseménye: az idei vokscsatának és az azt követő kormányalakításnak hosszú távú kihatásai lehetnek a szlovákiai belpolitikai életre.

Ha ugyanis a Smer egy (vagy több) jobboldali párttal köt koalíciót – jelenleg ez tűnik a legvalószínűbbnek –, ez alapvetően megváltoztatná a jobboldali erőviszonyokat, másrészt pedig precedenst teremtene. Ez komoly kihatással lehet a következő kormányalakításokra is, ami részben áttematizálná a bal- és jobboldal közötti politikai csatákat.

Választások

A 2012-es évvel kapcsolatban egy kérdés megválaszolásához nem kell kristálygömb: a márciusi előrehozott választásokat a Smer nyeri. 2006-ban és 2010-ben is így volt, ám most, ellentétben a másfél évvel ezelőtt történtekkel, szinte biztos, hogy Robert Fico kormányt tud alakítani.

A választásokkal kapcsolatban ugyanakkor néhány lényeges kérdés nyitott. A legfontosabb, hogy hány párt jut be a parlamentbe. A Smer, az SDKÚ és a KDH helye gyakorlatilag biztosnak tűnik, két párt, az SaS és a Híd nagy valószínűséggel szintén mandátumokhoz jut. Rajtuk kívül pedig még három formációnak van esélye a bejutásra: az SNS-nek, az Egyszerű Embereknek, valamint az MKP-nak. Ez összesen nyolc párt, ám valószínűtlen, hogy végül mind a nyolc bejut.

Fico mindent visz

Első látásra sok függhet attól, mely pártok jutnak be és melyek nem, ám a leglényegesebb kérdést – hogy ki legyen a kormányfő és a koalíció fő ereje – ez szinte biztos, hogy nem fogja befolyásolni.

A 2012-es év ugyanis minden valószínűség szerint Robert Ficóról fog szólni. A nullához közelít az esélye, hogy a Smer nélkül kormányt lehessen alakítani. Ehhez az kellene, hogy a jobboldali pártok (beleértve Igor Matovič képződményét is) többségbe kerüljenek – ehhez nagy valószínűséggel az SNS kiesése is kellene – és meg tudjanak egyezni. Ez szinte kizárt. Az SDKÚ, a KDH és a Híd vezetői már az SaS-szel sem tudják elképzelni az együttműködést, az Egyszerű Emberekkel pedig még kevésbé.

Ha az utóbbi hónapok trendjeit vesszük figyelembe, akkor hat- vagy hétpárti törvényhozást valószínűsíthetünk, melynek tagjai a biztos hármason kívül az SaS, a Híd, az Egyszerű Emberek és/vagy az SNS lesznek. Valószínűsíthető az is, hogy a Smer nem szerzi meg a parlamenti mandátumok abszolút többségét, tehát mindenképpen koalíciós partner után kell néznie.

Gazdasági kormányzás

Akárki is alakítson kormányt, a 2012 és 2016 közötti időszak prioritása a gazdaság lesz. Különösen igaz ez az idei évre, a tavalyinál is súlyosabb gazdasági döntések elfogadása várható.

Két okból is: a nemzetközi kilátások rosszak, így a mi gazdasági mutatóink is gyengébbek lesznek a tavalyinál, másrészt újabb komoly, elemzők szerint a 2011-esnél nagyobb hatású döntések várhatóak a brüsszeli csúcsokon – ezeket pedig itthon át kell ültetni –, harmadrészt pedig valamit tenni kell az ország költségvetésének bevételi oldalával.

Jövőre ugyanis 3 százalék alá kell nyomni a költségvetési hiányt (ez idén 4,6 százalékos). Csak az arányokat tekintve ez nem tűnik soknak, ám a változás közel 1,3 milliárdos (koronában kifejezve közel 40 milliárdos) nagyságrendű.

Ez gazdasági elemzők szerint a bevételi oldalon véghezvitt lényegi változások nélkül nem biztosítható, így idén adóemelésekkel kell számolnunk. Kérdéses, hogy a kormányzat kivel fogja akarni befoltozni a büdzsét. A Smer már részben válaszolt erre a kérdésre, főként a nagyvállalatok, a magasan átlag felett keresők és az osztalékokat inkasszálók fognak többet fizetni, de kérdés, mindez elég lesz-e. Valószínűleg nem. Ha Fico alakít kormányt, mindegy, hogy ki lesz a koalíciós partnere, a gazdasági kérdések nagy részében biztos, hogy a Smer akarata fog érvényesülni.

Több Brüsszel

Idén folytatódni fog a központi uniós szervek erősödése és ezzel párhuzamosan a tagállamok szuverenitásának gyengülése. Paradox módon ez viszonylag a legkevésbé érdekli az embereket és nem is értik, pontosan miről szól, ugyanakkor ezeknek a változásoknak sokkal nagyobb kihatásuk van az átlagpolgár mindennapi életére, mint a nagy médiavisszhangot kiváltó hazai belpolitikai csatározásoknak.

A változások lényege: a jövőben több kérdésben – költségvetési és adókérdésekben – nem az itthon négyévente választott képviselők és a kormányzat fog dönteni, hanem a brüsszeli csúcsszervek. A Brüsszelben elfogadott változásokat az új szlovák parlament idén szinte biztos, hogy fenntartások nélkül fogja elfogadni.

Magyar ügyek

Az előrehozott választásoknak komoly kihatása lesz a szlovákiai magyar közéletre is. Az a párt, amely márciusban bukik, legközelebb sokkal kisebb eséllyel vághat neki a választásoknak, sőt, a parlamenten kívül maradó párt léte is kockán foroghat.

Kisebbségi téren nem várhatóak ebben az évben semmilyen eredmények. Minimális az esélye, hogy tavasszal a leköszönőhöz hasonlító jobbközép kormány alakuljon, pedig csak egy ilyen kabinet esetében lehetne abban bízni, hogy a kisebbségi jogállás terén javulásra kerüljön sor.

Egy Smer-vezette kormánynak ez nem lesz prioritása, sőt, esetükben a status quo fenntartása lehet a maximális elvárható eredmény, tehát hogy nem romlana a helyzet. Amellett, hogy az új kormánynak nem lesz prioritása a kisebbségi kérdés és a szlovák–magyar kapcsolatok javítása, várhatóan ezt teljesen háttérbe szorítja a gazdasági válság témája is.

Ha magyar párt nem kerül a kormánykoalícióba, veszélybe kerül a tavaly elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény és annak végrehajtó rendelete is, sőt, az államnyelvtörvény módosítása is. A Smer képviselői mindkét jogszabály tárgyalásának parlamenti vitája során fogadkoztak, hogy amint kormányra kerülnek, megváltoztatják azokat.

Puhuló állampolgársági ellentörvény

Az állampolgársági törvény frontján sem várható áttörés, bármilyen kormány is alakul – biztos, hogy marad a restriktív törvény, ám szinte biztos, hogy puhítják, ahogy azt a kormánypártok akarták ősszel, illetve még tavasszal a Smer. Pontosabban: azoktól nem veszik el a szlovák állampolgárságot, akik bizonyítani tudják, hogy dolgoztak, tanultak, vállalkoztak egy bizonyos ideig (3 vagy 6 hónapig) abban az országban, amelynek állampolgárságáért folyamodnak.

Egy ilyen törvény viszonylag könnyen kijátszható lesz, tehát aki akarja, az megfelelő „fedősztori” biztosításával legálisan beszerezheti a magyar útlevelet is, ám elvi síkon a probléma megmarad. Az ellentörvény tavaly szeptemberben az alkotmánybíróság elé került, de kicsi a valószínűsége, hogy a testület már idén véleményt mondjon róla. Ha mégis, és az „ítélet” az lenne, hogy az ellentörvény alkotmányt sért, akkor pedig valószínűleg meglesz az háromötödös többség a parlamentben az alaptörvény „kellő irányú” megváltoztatásához.

Kevesebb magyar

Szlovákiai magyar fronton a választások előtt várható az év egyik eseménye, a 2011-es népszámlálás alaperedményeinek bejelentése. Hasonlóan a Smer választási győzelménél, ebben az esetben is biztos, hogy mi lesz az eredmény: fogyott a magyarság és csökkent az aránya. A nagy kérdés, hogy mennyivel. A 2001-es cenzus 521 ezer magyart talált Szlovákiában, ez az ország lakosságának 9,7 százaléka volt. Szinte biztos, hogy 2011-ben két lélektani határ is „megdől”: 500 ezer alá zuhan a magyarság lélekszáma, aránya pedig 9 százalék alá.

Fico–Orbán csörték

Márciustól ismét kiélezettebb magyar–szlovák államközi kapcsolatokra lehet számítani. Robert Fico biztosan másként fogja kezelni Magyarországot, mint Iveta Radičová, ráadásul a magyar kormányt érő nemzetközi kritika állandósulása és Magyarország katasztrofális gazdasági helyzete miatt egyre gyengébb lesz Budapest pozíciója.

Ha a szlovák parlamenti többség egy kisebbségeket negatívan sújtó törvényt fogad el, a sokat támadott Orbán-kormány az elmúlt éveknél kisebb eséllyel léphet fel érdekünkben a brüsszeli fronton.

Ugyanakkor a Fico-kormány Magyarországgal szembeni politikája feltehetően kevésbé lesz túlexponált, mint volt 2010 előtt. Ám a Smer elnöke túl ügyes politikus ahhoz, hogy ne használja ki Orbánék gyengébb brüsszeli pozícióit. Így még idén készülhetünk néhány Fico–Orbán csörtére, melyek során a Smer elnöke az erőpolitizálást fogja mutatni.