150 éve épült a Bibliotéka

Dr. Erdő Péter bíboros felidézte itt töltött diákéveitA szerző felvételeAz ülést megtisztelte jelenlétével dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, aki megnyitó beszédében szívesen idézte fel azt az időt, amikor szemináriumi diákként, majd később tanárként is látogatta ezt a könyvtárat.

A bíboros úr után Koncz Erika a Kulturális Örökség Minisztériumának közművelődési államtitkára azokról az informatikai fejlesztésekről számolt be, amelyek a tárca támogatásával valósultak meg Magyarország 36 egyházi könyvtárában, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy az egyházi könyvtárak veszélyeztetett anyagának megóvására további anyagi eszközök állnak rendelkezésre a minisztérium költségvetésében. Czékli Béla, a Bibliotéka igazgatója is köszönetét fejezte ki, hiszen ez az internetes fejlesztés nyolcezer folyóirat tanulmányozását teszi lehetővé.

Dr. Körmendy Kinga a Bibliotéka könyvállományáról tartott előadásában kiemelte azokat a nevezetes történelmi dátumokat, amelyek az ország és a város viharos történelmében a könyvtárra is hatással voltak. 1543-ban török kézre kerül a város és az érsekség Nagyszombatba menekül. Ekkor szinte az egész könyvtárat maguk mögött hagyják, csak néhány kódex kerül át a Felvidékre. A törökdúlás előtt körül-belül két-háromszáz kötet lehetett itt, de ezt csak becsülni tudjuk, hiszen könyvjegyzék nem készült róluk. A könyvek később Bécsben, Budán és Pozsonyban is feltűnnek, egy részük már visszakerült Magyarországra, részben a budapesti Széchenyi Könyvtárban, részben a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában találhatóak meg. Szerencsére Nagyszombatban is értékes kötetekkel gyarapodott a gyűjtemény. 1683-ban ugyan viszszafoglalják az egyesített keresztény seregek a várost, de az érsekség visszaköltözése csak 1820-ban, Rudnay bíboros irányításával történik meg. Az érsekség könyvtára végül is abba a házba kerül, amit Kopácsy bíboros eredetileg saját lakóházának építtetett, de a főpap halála után könyvtárként fejezték be az építkezést 1856-ban, a kor nagy építészének Hild Józsefnek a tervei alapján.

Azt már Dr. Kemény Mária művészettörténész előadásából tudtuk meg, hogy a Bazilika építője ezt az épületet már nem klasszicista, hanem romantikus stílusban építette fel, csakúgy, mint a Széchenyi téren lévő Takarékpénztár épületét.

A könyvtár kódexeinek nyelvemlékeiről Dr. Madaras Edit beszélt, és megtudhattunk azt is, hogy több értékes kötet mellett a Balassi család bibliája és Mátyás leveleskönyve is a Bibliotéka birtokában van. Az előadássorozatot Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnöke, Dr. Gáborjáni Szabó Botond előadása zárta. Az előadók javasolták, hogy a 2006-ra össze kellene gyűjteni a szétszóródott középkori gyűjtemény darabjait, legalább egy kiállítás erejéig.