12 ezer óvodai férőhely hiányzik

Oktatási szakemberek és a Híd politikusainak egybehangzó véleménye, hogy a romagyerekek integrálásának kulcsa az óvodai nevelésben van. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) felmérése is komoly hiányosságokat tapasztalt Szlovákiában, a halmozottan hátrányos roma közösségekben élők gyerekeknek csak 34%-a jár óvodába.

Kötelező óvodalátogatás

„A legproblémásabb azoknak a roma közösségeknek a helyzete, amelyek a roma telepeken, kunyhókban élnek, a gyerekeik számára elérhetetlen az óvodai nevelés. Alapvető ismeretek nélkül jelentős hátránnyal indulnak az alapiskolában, ahol rosszul teljesítenek, ez pedig egész tanulmányaikat megpecsételi, melynek következménye, hogy a munkaerőpiacon sem tudnak érvényesülni. Így nem tudnak kitörni a roma telepekről sem” – állítja Ravasz Ábel (Híd). A roma kormánybiztos szerint mindez a kötelező óvodalátogatással kiszűrhető. Ezért szorgalmazzák 5 éves kortól a kötelező óvodai nevelést.

12 ezer hely hiányzik

A statisztikai adatok alapján összesen mintegy 12 ezer új férőhelyre van szükség. A kormánybiztos mintegy 30–60 millió euróra becsüli a költségeket, attól függően, hogy klasszikus vagy úgynevezett konténeróvodákat építenének. „Jó hír, hogy van anyagi fedezet a férőhelyek kialakítására. A belügyminisztérium felhívásán keresztül 50 millió, a mezőgazdasági tárca projektjén keresztül pedig további 80 millió eurós csomagot fordíthatunk erre a célra” – állítja Ravasz Ábel. Utóbbi felhívásra bármely önkormányzat jelentkezhet, míg az előbbit a hátrányos helyzetű roma közösségekre vonatkozik.

2019-től indulhat

A rendszert két hullámban vezetnék be, először Kassa, Eperjes és Besztercebánya megyékben. Peter Krajňák (Híd) oktatásügyi államtitkár szerint, míg más megyékben 95% fölötti, addig ebben a háromban 90% alatt van az óvodalátogatás mértéke. Gömörben helyenként csak 50% körül mozog. Ezekben a régiókban már a 2019-es tanévtől számolnak a kötelező óvodai neveléssel, az ország többi területén 2020-tól. A kötelező óvodai neveléssel a közoktatási reform is számol, ez alól lehetne kivételt kérni, viszont ezzel a lehetőséggel nem élhetnének a halmozottan hátrányos helyzetű szülők. Az egyéves kötelező óvodalátogatás továbbra is ingyenes maradna. Úgynevezett óvodai körzeteket vezetnének be, ennek alapján minden szülő tudná, hova tartozik a gyermeke, a konkrét óvodát a szülők továbbra is kiválaszthatnák.

Azoknál az önkormányzatoknál, ahol nincsenek óvodák, a körzetet több település összefogásával, illetve mikrorégiókban lehetne kialakítani. Ravasz szerint motivációként megfontolandó az ingyenes étkeztetés bevezetése minden gyermek számára. Arra is rámutatott, hogy más országokban bevett gyakorlat a kötelező óvodai nevelés, amelyet Magyarországon három, Bulgáriában két évben szabták meg.

25 millió plusz költség

A tervezett intézkedésekre még a koalíciós partnereknek is rá kell bólintaniuk. Az új férőhelyek kialakítása mellett ugyanis számolni kell a 12 ezer óvodás képzésének további költségével is, melyet előzetesen 25 millió euróra becsülnek, viszont ezzel párhuzamosan mintegy 1200 új munkahely jöhetne létre. A vonatkozó törvénymódosításokat jövő januárban terjesztheti be az oktatásügyi tárca. Pályázni viszont már most lehet. A rimaszombati járásbeli Baraca település már jelentkezett a felhívásra. „Csak iskola van a községben, jelenleg több mint ötven óvodáskorú gyerekünk van. Önerőből képtelenek vagyunk óvodát építeni” – mondta Szajkó Richárd, Baraca polgármestere. Hozzátette, hogy bár többségében rendezett családok lakják a települést, viszont a legkisebbek képzésére nagy szükség volna. A gyerekeket a környező települések óvodáiba sem veszik fel, mert általában azokban sincs férőhely.