Zuzana Humajová

A parlament befejezte az új közoktatási törvény megvitatását. Ön szerint megreformálódik az iskolaügy szeptembertől?

Ahogyan azt a miniszter is elmondta, a reform alapja az új, kétszintű tanterv modelljének bevezetése lesz. Az állam csak a tanterv egy részét szabályozza, az úgynevezett állami kerettantervet hagyja jóvá, ezen felül minden oktatási intézmény saját programot fogadhat el. Ez azonban csak formális lesz; csupán a fogalmak szempontjából nevezhető reformnak, mivel ha közelebbről megnézzük az állami kerettantervet, melyet már a minisztérium jóváhagyott, azt láthatjuk, hogy az egyes tantárgyak tartalma, a tananyag mennyisége szinte érintetlen maradt. Általában ugyanazok a tantárgyak maradtak meg ugyanolyan tartalommal, ahogyan az korábban is létezett.

Tehát csak a forma változik, a tartalom nem?

Igen, mivel nem történt olyan változás a tananyagot illetően, hogy elmondhatnánk: az oktatás új alapokra helyeződik. Az iskolák azonban már szeptembertől a tanterv egy részét maguk határozhatják meg, úgymond, saját programot fogadhatnak el, és ez a reform másik nagy problémája. Az oktatási intézmények nincsenek felkészülve. A komplex iskolai program kialakításához az érintetteknek kellene eldönteniük, hogy mire helyezik a hangsúlyt, milyen profilt választanak elsőtől kilencedikig, illetve a középiskolákban az első osztálytól a negyedikig. Ezt azonban nem tudják megtenni, mivel az állami kerettanterv csak az első osztályok esetében készült el.

Mit lehet tenni a jelenlegi helyzetben?

Az lenne a legjobb, ha az oktatási minisztérium legalább egy évvel elhalasztaná a törvény hatályba lépését, ahogyan azt az ellenzék, az iskolák és a katolikus egyház is követeli. Ez lehetővé tenné, hogy az iskolák felkészüljenek a reformra, és az állami kerettantervet is át tudják dolgozni, mivel ennek színvonala jelenleg nem megfelelő.

A törvény tehát formai szempontból elfogadható, csak az oktatás tartalmának meghatározása, vagyis a kerettanterv a rossz?

A törvény is sok kívánnivalót hagy maga után. Ha az a cél, hogy az iskolák nagyobb szabadságot kapjanak, akkor azok a rendelkezések sem állják meg a helyüket, melyek a tankönyvekre vonatkoznak. Ezek ugyanis előírják a pedagógusok számára, hogy milyen tankönyveket használjanak, pontosabban csak az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyvekből oktathatnak. A tankönyvkészítés centralizált engedélyeztetése egyáltalán nem nevezhető reformlépésnek.

Mire számíthatnak tehát a pedagógusok, a tanulók és a szülők, ha szeptembertől mégis életbe lép a törvény?

Ha az iskolák azt akarják, hogy ne legyen teljes a káosz, hogy az iskolai programok elkészüljenek, de a pedagógusok se „bolonduljanak meg” teljesen a rengeteg munkától, akkor csak papíron lép életbe a reform. Gyakorlatilag lemásolják a jelenlegi tanterveket, és iskolai programnak fogják nevezni. Szeptembertől tehát nem lesz változás, de nem is lehet, mivel nem készültek el a szükséges tankönyvek, nem készítették fel a pedagógusokat, az egyes tantárgyak tartalma, az elsajátítandó tananyag mennyisége nem változott. Gyakorlatilag minden marad a régiben. (lpj)