Változó magyar nemzetpolitika

Budapest. Szabó Vilmos szerint Magyarország uniós csatlakozása miatt megváltozik a magyar külpolitikában az euroatlanti integrációt, a szomszédsági politikát és a határon túli magyarok ügyét magába foglaló hármas egység, ezért új stratégiai gondolkodás megteremtésére van szükség. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára erről a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság fórumán beszélt szerdán Budapesten. Kifejtette: a magyarság európai keretek között történő összekapcsolása Szlovákia, Ausztria és Szlovénia esetében megvalósul, s várhatóan Románia, esetleg Horvátország és Szerbia is csatlakozik később, de Ukrajna esetében nehezen megmondható, lehet-e esélye az uniós tagságra. Hozzáfűzte: át kell gondolni a Magyar Állandó Értekezlet szerepét, valamint a határon túliakra fordított támogatások rendszerét is. Rámutatott arra, hogy a magyarországi és a határon túli politika irányai olykor eltérnek, s egyik fél sem várhatja el a másiktól, hogy egymás nézetei szerint járjanak el. A kedvezménytörvényről elmondta: már akkor látható volt, hogy módosítani kell, amikor a parlament megszavazta. Utalt rá, hogy a törvény érvényben maradását az unión belül lehetővé tenné, ha azok a nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnának kedvezményekre, akik gyermekeiket magyar iskolába íratják, vagy magyar kultúrával, történelemmel foglalkoznak. Hangsúlyozta: a magyarság NATO-tagságához és uniós csatlakozásához nagymértékben hozzájárult, hogy a határon túli magyar kisebbség érdekei érvényesítésére békés, demokratikus utat választott, és stabilizáló tényezővé vált a Kárpát-medencében.

A kedvezménytörvény módosításáról folytatott megbeszélést Medgyessy Péter miniszterelnök és Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének egykori elnöke tegnap a budapesti parlamentben. Csoóri szerdán kétszázezer aláírást adott át a kedvezménytörvény módosítása ellen tiltakozva Szabó Vilmosnak, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő politikai államtitkárnak. Tájékoztatása szerint a miniszterelnök jelezte: a kedvezménytörvény ügyében azt támogatja, hogy a lehető legjobb megoldások szülessenek, és azt is kijelentette a kormányfő, hogy számára a határon túli szervezetek véleménye az elsődleges. Csoóri Sándor utalt arra: ennek kapcsán vitába szállt Medgyessyvel, mert úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság körében többféle vélemény is megfogalmazódik, s a határon túli magyar pártok a helyi demokráciákba beleilleszkedve nem egyértelműen az egyszerű emberek véleményét, illetve „az igazságot” képviselik. Csoóri szerint arra lenne szükség, hogy a határon túli magyarság helyzetét ne csak steril jogi környezetben, hanem a valódi helyzetet, a történelmi hátteret, a helyi problémákat is figyelembe véve ítélje meg Európa.

Dzurinda elveti a módosított változatot is

Prága. Mikuláš Dzurinda számára elfogadhatatlan a státustörvény legújabb, módosított változata is, s szerinte az lenne a legjobb, ha a jogszabályt Szlovákia esetében egyáltalán nem alkalmazná a magyar fél. A szlovák kormányfő erről abban az interjúban beszélt, amelyet tegnapi kiadásában közölt a Právo című cseh baloldali-liberális napilap. „Ez egy rossz törvény, mert alkalmazása beavatkozást jelentene Szlovákia szuverén jogrendjébe, és területen kívüli hatása lenne. Ezért az volna a legjobb, ha Szlovákia esetében nem alkalmaznák. Információim vannak arról, hogy a magyar kormány a törvény módosítását tervezi, de az a változat is, amelyet én ismerek, számunkra elfogadhatatlan” – nyilatkozta Mikuláš Dzurinda. (-kes)