Törvény a magyar–magyar viszonyról

A tavaly szeptemberben elfogadott dokumentum kimondja, hogy szükség van a „kiérlelt, korszerű és a kormányzati ciklusokon átívelő nemzetpolitikai koncepció törvényi keretek közötti” meghatározására. „A nemzetpolitikai törvénynek az a feladata, hogy hosszú távon szabályozza az együttműködés rendszerét, a támogatási rendszert, illetve mindennek a finanszírozási kérdéseit. Ha mindenki beáll egy ilyen törvény mögé, akkor ez azt is jelenti, hogy ha ciklusról ciklusra változnak is az emberek, hosszú távra lehet tervezni az együttműködést” – magyarázta a törvény jelentőségét az erdélyi Krónikának Szili Katalin. Szeptemberig a jogszabállyal a KMKF albizottságai foglalkoznak, a normaszöveg egyelőre nem nyilvános. „Egy teljesen nyers változata már elkészült a normaszövegnek, de ezt addig nem hozzuk nyilvánosságra, amíg a KMKF valamelyik albizottsága ezt nem teszi lehetővé” – mondta lapunknak Kerényi György, a magyar házelnök kabinetfőnöke. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese szerint csak olyan jogszabályt szabad elfogadni, mely minden magyarországi és határon túli szervezet számára elfogadható. „A nemzetstratégiai koncepciót konszenzussal fogadta el az összes ott lévő magyarországi és határon túli szervezet, szeretnénk, hogy a készülő törvényt is konszenzussal fogadja el a Magyar Országgyűlés” – mondta lapunknak Berényi. A párt még nem kapta meg a tervezet első verzióját. Öllös László politológus szerint egy ilyen törvénynek csak akkor van értelme, ha a magyarországi belpolitikából kikerül a határon túli magyar kisebbség kérdésköre. „Mindenekelőtt az javíthatná a magyar–magyar kapcsolatokat, ha Magyarországon a kormány és az ellenzék között egyetértés születne a magyar–magyar kapcsolatokat érintő legfontosabb kérdésekben” – mondta lapunknak a politológus, hozzátéve: „Csak olyan törvény teremtene a jelenleginél jobb helyzetet, amely figyelembe venné a magyar kisebbségek közti jelentős különbségeket, melyek az Európai Unió bővítésével keletkeztek.” „Sajnos a kisebbségi intézményrendszer átpolitizált, ami ugyancsak a magyarországi helyzet eredménye” – állítja a politológus.