Tomáš Szalay

Ivan Valentovič egészségügyi miniszter lemondott tisztségéről. Hogyan értékeli két éves tevékenységét?

Végre lemondott. Elvesztegetett idő volt az, amit a minisztérium élén töltött. Azokról az intézkedésekről, amiket véghez kellett volna vinnie, megfeledkezett, s inkább olyan dolgokat csinált, amiket nem kellett volna. A tárca például nem határozta meg, milyen kimutatásokat kell készíteniük az egészségbiztosítóknak. Nem tudjuk, hány műtétet végeznek a kórházak, nincsenek pontos adataink az elhalálozásokról. Ilyen adatok nélkül nem is lehet vezetni a minisztériumot. További hiányosság, hogy nem lépett az egyetemi kórházak további eladósodása érdekében. Ezek a kórházak évente már 1,5 milliárd koronás adósságot termelnek.

Az új miniszter Richard Raši, a pozsonyi egyetemi kórház igazgatója.

Egyet biztosan tudok róla, nincsenek elképzelései az említett problémák orvoslásáról, nem dolgozott ki semmilyen konkrét programot. Előnye származhat abból, hogy egyetemi kórház igazgatója volt, viszont nem közgazdász. A kórházak adóssága nem egészségügyi, hanem gazdasági kérdés. Nem elég több pénzt folyatni a korházakba, ez hosszú távon nem oldja meg a problémát. Ha valaki lázas, lázcsillapítóval ugyan leszoríthatjuk a lázát, de nem tudjuk meg, mi baja volt. Amint elmúlik az orvosság hatása, ismét belázasodik. Olyan megoldást kell találni, amely hosszútávon is meggátolja azt, hogy a kórházak adósságot termeljenek. Raši esetében viszont nem az a kérdés, milyen elképzelései vannak, hanem az, mit akarnak jóváhagyni azok a személyek, akik az egészségügyet irányítják, tehát Robert Fico és Pavol Paška. (dem)