Szlovákia alkotmánya modern

Pozsony. A jogászok és a politikusok többsége szerint a szlovák alkotmány megfelel napjaink követelményeinek, habár apróbb módosításokat mindenki elképzelhetőnek tart. Az ország alaptörvényét 15 évvel ezelőtt, 1992. szeptember 1-jén fogadta el a szlovák parlament.

Mészáros Lajos alkotmánybíró szerint az országnak modern alkotmánya van, amely az osztrák-német mintát követi és tartalmazza, tehát garantálja az Európában elfogadott és elismert természetes alapjogok és szabadságokat, és elvileg az említett alkotmányok szellemében konstituálja az állam szerkezetét is. „A gond elsősorban az alkotmány alkalmazásában keresendő, még akkor is ha minden alkotmányt lehet tökéletesíteni, ennek elsősorban az állandóságot kellene képviselnie, nem szabad túl gyakran módosítani” – véli az alkotmánybíró. Hasonlóan vélekedik Jaroslav Procházka alkotmányjogász is. „Az alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket, problémákat elsősorban a dokumentum szövegével szembeni tisztelet hiánya okozta, nem pedig a szöveg maga” – mondta a szakember. Példaként említette az alkotmány előszavát, melyet sokan kifogásolnak amiatt, hogy a nemzetiségeket nem kezeli a szlovák nemzettel azonos szinten. „Az Alkotmánybíróság már kimondta, hogy a Preambulumnak nincs normatív jellege, vagyis az alkotmány valójában az első cikkelynél kezdődik, még akkor is, ha a Preambulum eszmei mondanivalóját nem szabad lebecsülni” – mondta Mészáros. Az alkotmányt Gál Gábor, az MKP parlamenti képviselője sem tartja rossznak. „Azzal a gyakorlattal van probléma, hogy sok mindent alkotmánytörvénnyel szabályozott a parlament, mivel nem született megegyezés az alkotmány módosítását illetően” – mondta lapunknak Gál. A képviselő azt is kifogásolta, hogy az alkotmány első mondatában még mindig a nemzetállam eszméje szerepel. Úgy véli, hogy a közeljövőben nem kell, nem lehet komolyabb alkotmánymódosításra számítani, habár Pavol Paška már létrehozott egy állandó bizottságot az alaptörvény módosításának kidolgozása érdekében. „A kormánypártoknak nincs ehhez elég szavazatuk, és konkrét elképzelés híján öncélú a bizottság működése, ezért nem veszünk részt a munkájában” – magyarázta Gál az MKP álláspontját. Alkotmánymódosítási terve van a HZDS-nek, mely kétkamarás parlamentet hozna létre, Ivan Gašparovič államfő pedig a szakszervezeteknek, és a nonprofit szervezeteknek is lehetővé tenné, hogy parlamenti képviselőjelölteket indíthassanak a választásokon. (lpj, ak)