Stratégiai alapvetés, `a la MKP

Az MKP stratégiai tanácsa múlt héten pénteken tartotta alakuló ülését, elnöke Duray Miklós, a párt stratégiai alelnöke, helyettese Kvarda József, Nagyszombat megye önkormányzatának alelnöke. Több mint 50 tagja van, 18-at a járási szervezetek delegáltak, mintegy 40 embert azonban Duray Miklós kért fel. A pénteki ülésen a bemutatott dokumentumról csak rövid vitát tartottak, mivel a tanács több tagja csak akkor és ott találkozott vele először. „Rövid tájékoztatást kaptunk az anyagról és a tanács szerkezeti felépítéséről, melyet ugyancsak rövid vita követett” – tájékoztatta lapunkat Bastrnák Tibor parlamenti képviselő, a tanács tagja. Nyolc szekció, szakmai műhely alakul, melynek vezetőit ugyancsak Duray Miklós kérte fel. „A szekciók hozzávetőlegesen leképezik a párt szakmai tanácsait” – mondta a képviselő. Szerinte a stratégiai alelnök által előterjesztett vitairat nem reagál napjaink problémáira. „Ez egy idejétmúlt anyag, a világ fejlődése anynyira felgyorsult, hogy ha a szlovákiai magyarságnak stratégiát, jövőképet akarunk mutatni, más témákat kellene felhozni – véli a képviselő. – Elsősorban a fiatalokat kellene megszólítanunk, erre ez az anyag nem alkalmas.” A dokumentumot először a szekcióvezetők vitatják meg, véleményezik, a tanács legközelebb szeptember végén ülésezik. Sajtóértesülések szerint a szekcióvezetésre felkért személyek között van Ladányi Lajos, A. Nagy László, Bauer Győző, Zupko Mária, B. Kovács István muzeológus, Pásztor István, Komárom korábbi polgármestere. Bastrnák szerint azonban nem mindegyikük fogadta el a felkérést.

Helyhiány miatt most csak néhány gondolatot emelünk ki a dokumentumból, amelynek eredetiségét szerkesztőségünknek megerősítette Simon Zsolt, az MKP parlamenti képviselője, aki szintén tagja a párt stratégiai tanácsának. A dokumentum leszögezi, a „kisebbség” megjelölés csak aritmetikai értelemben használható, magunkat nevezzük inkább „a magyar nemzet szlovákiai közösségének”, és szintén kerülendő a „nemzetiség”megjelölés.

A jövőben formálisan és tartalmilag is meg kell jeleníteni az MKP keresztény néppárt jellegét, áll a Duray Miklós által előterjesztett anyagban. A 18 oldalas irat részletesen kitér a magyar–szlovák kulturális, történelmi és területi kapcsolatokra, majd közösségünk építkezési elveivel, azon belül pedig főként a szülőföld megtartó erejével, a család és a társadalom, illetve a tervezés fő csapásaival foglalkozik. Megfogalmaz emellett néhány megválaszolandó kérdést is a rendszerváltás óta eltelt 18 év tapasztalatai alapján, például, hogy „miért kellett 1992-ben riogatni az önállósulásra törekvő szlovákokat a magyar területi autonómiával?”, „miért kellett 1998-ban aláírni egy olyan koalíciós szerződést, amely hátrányos volt a magyar népcsoport számára?”, vagy hogy „ki fontosabb az MKP számára: a gabonatermelő vagy a közraktározó?”. Szükséges a paradigmaváltás, áll a dokumentumban, mivel „le kell küzdeni a kisebbségi tudatot, hogy felválthassuk az egyenrangúság tudatával.”

Az alapvetések egyik pontja a múlt és a jövő kapcsolatával foglalkozik. A Beneš-dekrétumok kapcsán megfogalmazza, ezeket a jogfosztó rendeleteket jóvá kell tenni, a magyar–szlovák viszonyban „jövőt építeni közösen csak a jóvátétel után lehet”. Az önkormányzatiság lényege a dokumentum szerint az autonómia. (lpj, jéel)