Sevardnadze lemondott

Parlamenti adok-kapok. Eduard Sevardnadze grúz elnököt testőrei mentették ki az ellenzék által szombaton elfoglalt törvényhozás épületébőlČTK/AP-felvéteA lemondást megelőzően Igor Ivanov orosz külügyminiszter és a radikális nacionalista jobboldali ellenzék vezetője, Mihail Szaakasvili tárgyalt Sevardnadzével. Szaakasvili állítólag azzal fenyegette meg a 75 éves grúz államfőt, hogy ha nem távozik, híveivel megostromolja az elnöki rezidenciát. Azzal is nyomatékosabbá tette fenyegetését, hogy kijelentette: csaknem a teljes hadsereg az ellenzéki erők oldalára állt már. Szaakasvili megígérte az elnöknek, hogy garantálja személyének és családjának biztonságát, ha lemond. Sevardnadze egy tv-interjúban még lemondása előtt néhány perccel is azt bizonygatta: Ivanov orosz külügyminiszter közbenjárása után az ellenzék feladta azt a követelést, hogy ő mondjon le, mert megértették, hogy eleve vesztes álláspontot képviseltek.

AMERIKAI ÉS OROSZ ÜZENETEK

Telefonon beszélt szombaton az ellenzék által távozásra felszólított grúz államfővel Colin Powell amerikai külügyminiszter. A grúz elnöki hivatal szerint Powell szintén nyugtalanságát fejezte ki a grúz fejlemények miatt, ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a rendfenntartó erők elkerülték a vérontást. A grúz elnöki hivatal szerint az amerikai külügyminiszter jelezte, kész Tbiliszibe utazni.

A Független Államok Közösségének nevében Leonyid Kucsma ukrán elnök adott ki közleményt, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes grúz politikai erők alkotmányellenes eszközökkel próbálják megragadni a hatalmat.

RENDKĺVÜLI ÁLLAPOT

Eduard Sevardnadze még szombaton rendkívüli állapotot hirdetett ki Grúziában, miután ellenzéki tüntetők a parlamentbe behatolva szétkergették az újonnan választott törvényhozás alakuló ülését. Az ellenzék már ekkor kinyilvánította, hogy Nino Burdzsanadze ellenzéki vezető személyében új elnöke van az országnak. Sevardnadze elnök az állami televízióban elmondott rövid beszédében fegyveres államcsínynek minősítette a parlamenti ülés ellenzéki szétzavarását, és a rend helyreállítására hivatkozva rendkívüli állapotot hirdetett ki. „Megbüntetünk minden bűnözőt, őrizetbe vesszük azokat, akik megsértik a törvényt” – közölte. Az elnök megjegyezte azt is, hogy a parlamenti incidens fegyveres akció volt, és ha az ülésteremben két perccel tovább maradt volna, gyilkosságot kíséreltek volna meg ellene.

Sevardnadzét testőrei kimenekítették az épületből, mielőtt a piros-fehér zászlókkal érkező tüntetők elözönlötték volna az üléstermet. Mihail Szaakasvili, a grúz radikális ellenzék vezetője az elfoglalt ülésteremben bejelentette: „Megkezdődött a bársonyos forradalom Grúziában”. Kisebb tettlegességre került sor, mikor Szaakasvili távozásra szólította fel a kormánypárti képviselőket, az ellenzéki vezető azonban nyugalomra szólított fel, mondván: most az egész világ őket figyeli.

Koba Narcsemasvili grúz belügyminiszter később bejelentette: a parlament elfoglalásakor az ellenzéki tüntetők megsebesítettek több rendőrt, közülük kettőnek az állapota súlyos. „A parlament elfoglalása törvénytelen, ez a törvények súlyos megsértése, de mi megpróbáltuk elkerülni a vérontást” – tette hozzá.

SÉRÜLTEK NÉLKÜL

Szombat este ellenzéki tüntetők a rendőrségi ellenállás dacára elfoglalták a grúz elnöki hivatalt Tbilisziben. A tüntetők és a rendőrség öszszetűzése során senki sem sérült meg. Sevardnadze nem tartózkodott az épületben, hírek szerint a belvárostól három kilméterre fekvő másik rezidencián volt az ostrom idején.

A grúz belügyminisztérium épületéhez négy páncélos személyszállító és tíz busz szállított katonákat, akik időközben elfoglalták állásaikat az épület körül. A parlament körül több tízezer tüntető gyűlt össze Sevardnadze lemondását követelve.

SEGĺTETT AZ OTPOR IS

A milosevicsi rezsim ellenzéki diákmozgalma, az Otpor átadta tapasztalatát a grúz diákoknak a Sevardnadze-rezsim elleni fellépéshez. Az Otpor egyik tagja, Aleksandar Maric tegnap közölte, hogy a mozgalom tagjai „oktatták” a grúz diákokat. A szervezet kapcsolatot tart fenn a grúz tüntetőkkel, akik belátták, hogy „a szerb forgatókönyv” szerint kell megdönteni a „diktatúrát”. Az 1998 őszén diákmozgalomként felbukkant Otpor kiemelkedő szerepet játszott a milosevicsi uralom megbuktatásában. Egyik fő érdeme az ellenállás szellemének ébren tartása volt: aktivistái a rendőrségi zaklatások dacára kitartóan buzdítottak a hatóságokkal való szembeszegülésre.