Politikai lutri a voksolás-összevonás

A választások egy időpontban tartása feltételezhetően nagyobb részvétellel járna, ám valószínűleg nem lehet összekötni mind a három szavazást. Így marad két változat – a leginkább reális az államfő- és az európai parlamenti, illetve a megyei és az EP-választás összekapcsolása lenne. Ez előbbit legutóbb a Smer EP-képviselője, Monika Flašíková-Beňová javasolta, az utóbbival hétfőn a parlament és az SNS alelnöke, Anna Belousovová rukkolt elő.

Az elképzelésekkel kapcsolatban eddig hivatalosan egyetlen politikai párt sem fejezte ki támogatását. A választási részvétel Szlovákiában évről évre csökken – 1998-ban a parlamenti választásokon még a szavazásra jogosult lakosok 84%-a vett részt, a legutóbbi voksolásra viszont már csak a polgárok 54,7%-a ment el. Ugyanez vonatkozik a közvetlen államfőválasztásra is. A 2004-es EP-voksolás katasztrofálisra sikeredett; a választásra jogosultaknak csupán nem egész 17%-a járult akkor az urnákhoz, amiből főleg az európai ügyekben meggyőződésesebb híveket maguk mögött tudó akkori kormánypártok profitáltak. Pavel Haulík szociológus úgy véli, ha összekapcsolnának két választást, valószínűleg nagyobb részvételt érnének el a pártok, az viszont kérdéses, ez kinek kedvezne. Nem ért egyet a szavazások összekötésével Öllös László politológus, aki szerint nagyon eltérő választásokról van szó. Más-más dologról dönt a szavazó, ezért a voksolásokat megelőző kampányokat sem szabadna összekeverni. „Ha több alkalommal kell urnához járulni, akkor az öntudatos választó menjen el, és szavazzon többször“ – mondta lapunknak Öllös. Haulík szerint a választások rendszerét komplex módon kellene megváltoztatni, mert a sok és gyakran ismétlődő választás elriasztja a szavazókat – egy ilyen változtatásban viszont nem érdekelt a politikai elit, véli a szociológus.

Szakemberek szerint kicsi az esélye annak, hogy akárcsak két választás összekötését is megszavazza a törvényhozás – ennél fontosabb kérdésekben sem tudott konszenzusra jutni eddig a koalíció és az ellenzék.