Pavel Haulík szociológus

Ez nem reális, mert nagy a bizalmatlanság a kormánykoalíció és az ellenzék között. Ha például az államfőválasztást egy időben tartanák az európai parlamenti voksolással, akkor az elnöki jogköröket néhány hétig a kormányfő és a házelnök gyakorolhatná – már csak ezért is biztos, hogy az ellenzék nem állna mellé.

Ha mégiscsak összevonnák valamelyik szavazást, mely pártoknak kedvezne?

Attól függ, melyik párt melyiket tartja fontosabbnak – a megyei vagy a parlamenti, esetleg az államfőválasztást. A legutóbbi EP-voksoláskor a sikeres pártok az alacsonyabb részvételből profitáltak. Elsősorban az SDKÚ-ra gondolok.

Azok a pártok, amelyek az alacsony részvételből profitálnak, akkor a választások összevonása ellen lesznek.

Feltehetőleg igen, hiszen az összevont választás nagyobb részvételt hoz. Azt nehéz megmondani, hogy mennyivel, mert ez nagyban függ a kampánytól is. A probléma az, hogy ezt a kérdést nem ad hoc kellene kezelni. A választások rendszerét komplex módon kellene megváltoztatni – bizonyos voksolásokat kellene a jövőben összekötni. A választások összekapcsolása viszont nem érdeke a politikai elitnek, mert ezzel egy olyan mechanizmus jöhetne létre, melynek köszönhetően az alsóbb szinteken bevált politikusok feljebb léphetnének. A pártok viszont sok esetben szinte kft.-re hasonlító módon működnek: túl centralizáltak, s az ilyen, alulról érkező kezdeményezéseket és embereket segítő rendszer megteremtésében nem igazán érdekeltek. (MSz-)