Olcsóbb már aligha lesz

Az utóbbi időszak kisebb ársokkjai, amelyek megrázták az élelmiszerpiacot, nem adnak okot arra, hogy általános és drámai élelmiszer-áremelésről tartsunk, továbbá nem indokolják a 19 százalékos általános forgalmi adó 10 százalékra csökkentését – vélik a pénzügyminisztérium szakértői. Martin Bruncko, a pénzügyminiszter tanácsadója szerint európai uniós tagságunk óta mindöszsze 1 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, s az elkövetkező hónapokban sem várható drasztikusabb drágulás. Már csak azért sem, mert a lakosság vásárlóereje korlátozott, ami határt szab az ilyen szándéknak.

„Mesterséges a pánikkeltés” – vélte Bruncko, azonban Marián Záhumenský, az élelmiszerekre kivetett áfa 19-ről 10 százalékra történő csökkentését szorgalmazó ellenzéki Smer gazdasági árnyékminisztere ezt másképpen látja. „A vaj 20 százalékkal drágult, ez a trend érvényesült a sertés- és marhahús esetében is. A gazdasági gondok miatt visszaesett az állatállomány, márpedig az importból származó húsért többet kell fizetni.”

Ivan Oravec, a Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamara elnöke szerint 2005-ben éppen azért kérnek az agrárszektor számára az uniós szinthez mért 60 százalékos közvetlen dotációt, hogy maradjanak a jelenlegi, talán még elfogadható élelmiszerárak. E követelés azonban problémákba ütközik, hiszen a pénzügy megszellőztette: jövőre csak 40 százalékos közvetlen agrárdotációt adna. Martin Bruncko Oravec érvelésére reagálva kijelentette: a kormány a jövő évi állami költségvetés keretéből még 9 milliárd korona sorsáról nem döntött, tehát a mezőgazdaság számára van még pótforrás. A képhez hozzátartozik, hogy az agrárágazat az ideihez viszonyítva 2005-ben még akkor is jóval több pénzhez jut, ha 40 százalékos lenne a dotációs szint.

A szakértők vitájából azonban nehezen hámozható ki a valóság. A jelenlegi helyzetben, uniós tagságunk kapcsán a következő, az élelmiszerpiacot módosító hatások állapíthatók meg. Az unió a tagállamok volt gyarmatainak kedvezményezése miatt határozottan drágította a banánt, emellett némileg emelte a cukor és néhány távol-keleti termény árát. Az unió a hazai tej- és húságazatra áttételesen gyakorol hatást; a külföldi felvásárlási árak egyértelműen magasabbak, mint nálunk, ezért a szlovákiai őstermelők – immár akadálytalanul – inkább a külpiacon értékesítik termékeiket. Ezért hosszabb távon az élelmiszer-ipari cikkek folyamatos drágulásával kell számolnunk. Ami pedig az általános forgalmi adót illeti, ennek mérséklése csak akkor gyakorolna érezhető hatást, ha 19 százalékról levinnék például a csehországi 5 százalékos szintre. Peter Konštiak, a Kereskedők Szövetségének elnöke úgy látja, ez már áresést eredményezne, mivel a kiélezett piaci versenyben az üzlethálózatok nem tennék zsebre a nagyobb árrés okozta jövedelmet. (t, shz)

Mit okozna a kisebb forgalmi adó?

Az alacsonyabb általános forgalmi adó nem garantálja az alacsonyabb élelmiszerárakat

Az áfa módosítása döntően csupán a gyártók, terjesztők és üzlethálózatok nyereségét növelné

A módosított áfa más ágazatok képviselőit is az adóterhek csökkentésének követelésére sarkallná

Az adómérséklés növelné a költségvetési hiányt, amit más kiadások lefaragásával kellene mérsékelni