Népszámlálás: drámai magyarfogyatkozás

Eszerint a legutóbbi, 1991-es összeíráshoz képest 47 ezerrel kevesebben vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Szlovákiának a május 26-i népszámlálás szerint

5 379 455 lakosa van. Noha ez 105 ezerrel haladja meg az 1991-es lélekszámot, a növekedés üteme évről évre csökken. A lakosság csaknem 86 százaléka, 4,615 milliónyi szlovák nemzetiségűnek vallotta magát; 96 ezerrel többen, mint az előző népszámláláskor. Magyarnak mintegy 521 ezren vallják magukat, ami a lakosság 9,7 százaléka. A szovákiai magyarság mostani százalékos aránya a legrosszabb mutató, amelyet a történelem folyamán valaha mértek. Legutóbb, 1991-ben, még 567 ezren voltunk, ami a lakosság 10,76 százalékának felelt meg. A magyar anyanyelvűek száma azonban meghaladta a 600 ezret. A statisztikai hivatal egyelőre nem hozta nyilvánosságra a magyar anyanyelvűek számát, pontos adatot a jövő év első hónapjaiban ígérnek. Emelkedett ugyanakkor a romák száma, az 1991-es 76 ezerről 90 ezerre. (További részletek a 2. oldalon.)

Az elmúlt esztendők kedvezőtlen népmozgalmi adatai – főleg a szülés és az elhalálozás egyre romló aránya, továbbá a nyugtalanító migrációs folyamatok – már jórészt előrevetítették a mostani lehangoló tényeket. – nyilatkozta lapunknak Gyurgyík László neves szlovákiai magyar szociológus. „Három fő oka van a drámai csökkenésnek. Az egyik a vegyes házasságok állandóan növekvő száma. Erről nem tudunk pontos adatot, mert Szlovákiában ezt nem hozzák nyilvánosságra. Tudományos kutatásaink viszont egyértelmúen igazolják, hogy a vegyes házasságokban született gyermekek csaknem nyolcvan százaléka szlováknak vallja magát. A másik ok a néhai Csehszlovákia és a jelenlegi Szlovákia egyforma településpolitikája, amely korábban a járási, most pedig a megyehatárok megszabásával céltudatosan igyekszik csökkenteni a minősített többségű magyar települések és kistérségek számát. A nemzetiségi szempontból felhígult területeken aztán fokozatosan megszűnnek a magyar iskolák, s ez tovább gyorsítja az asszimilációt” – hangsúlyozta a budapesti Teleki László Intézet tudományos munkatársa, aki szerint az elmúlt egy évtized hektikus szlovákiai belpolitikai helyzete, elsősorban a kisebbségeket sújtó mečiari politika is megfélemlíthette az itteni magyarság bizonyos részét. „Feltehetően ők alkotják annak az 50 ezer polgárnak a többségét, aki több nemzetiséget tüntetett fel a kérdőíven vagy nem válaszolt a nemzetiségi hovatartozást firtató kérdésre” – vélekedik Gyurgyík. (mi, -y-f)

Nálunk is élnek eszkimók és indiánok

Pozsony. Mintegy 50 ezer lakos esetében a nemzetiséget nem tudták megállapítani, mivel egynél többet jelöltek meg. További 5 ezren fiktív nemzetiséget (eszkimó, indián stb.) írtak az űrlapra. Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke szerint a szlovákiai lakosság felelősségteljesebben viselkedett, mint a környező országok polgárai. Csehországban például az idei népszámlálás alkalmával mintegy 10 ezren vallották magukat eszkimónak. (m-i)