Milyen a sajtó és a kormány viszonya Magyarországon?

Annak ellenére, hogy az elmúlt 10 évben létrejött a saját üzleti logikájának megfelelően működő kereskedelmi és bulvármédia, valamint mindkét nagy politikai oldalnak kiépült a saját médiabirodalma, Magyarországon folyamatos vita zajlik a sajtó politikai elfogultságáról. A jobboldalon szinte toposzként rögzült, hogy a média alapvetően „balliberális” beállítottságú, ezért a „médiaegyensúly” megteremtése érdekében akár jogi eszközökkel is fel lehet lépni.

Volt példa a sajtótörvény szigorítására is?

Az Orbán-kormány idején, fogadták el a „Lex Répássy” néven elhíresült jogszabályt, amely szerint, ha valakinek a személyiségi jogait valamely médiumban megjelent vélemény vagy értékelés megsértette, az követelhette saját véleményének vagy értékelésének közzétételét – mégpedig a megjelent információkkal azonos időben és terjedelemben. Ez a törvény azonban aránytalanul sértette volna a sajtószabadságot, ezért 2001 decemberében, még hatályba lépése előtt, az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A testület akkor azt is kimondta, hogy a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága csak akkor korlátozható, ha ez az emberi méltóság, becsület, jó hírnév védelme érdekében szükséges. A magyar médiaszabályozás jelenlegi legnagyobb problémája, hogy a 1996 óta érvényben lévő médiatörvény módosítása – kétharmados törvényről lévén szó – folyamatosan elmarad. (czk)