Mennyivel nő a nyugdíj?

ĺgy a jogszabályokat már a jelenlegi ülésen, sőt akár ezen a héten elfogadhatják a honatyák. A kormányjavaslat 5 százalékos nyugdíjemelést tartalmaz, a jogszabály elfogadása esetén már július 1-jétől ennyivel emelkednének a járadékok. Az ellenzék azonban már jelezte, ennél nagyobb mértékű nyugdíjemelést is elképzelhetőnek tart, mivel a Szociális Biztosító jelenlegi anyagi helyzete ezt lehetővé teszi. A Smer legalább 8 százalékos, a HZDS 10 százalékos emelést tartana megfelelőnek, ugyanennyit követelnek a szakszervezetek is. Elégedetlen a nyugdíjemelés javasolt mértékével az MKP is, a párt elnökségének hétfői ülésén elhangzott, hogy 7-8 százalékos emelést tartana megfelelőnek. Ľudovít Kaník munka-, szociális és családügyi miniszter elismerte, hogy ebben az évben lehetőség lenne nagyobb mértékű nyugdíjemelésre is, ám ez jelentősen növelné a biztosító költségvetésének jövő évi hiányát. „Az ötszázalékos emelésre már tavaly rábólintottak a képviselők, amikor jóváhagyták az intézmény idei költségvetését, a kormánynak nincs varázserszénye, amiből fedezni tudná a jövő évi deficitet” – indokolta a kormány álláspontját a miniszter. Ha a honatyák az ötszázalékos emelést hagyják jóvá, akkor a nyugdíjak reálértéke a 8,8 százalékosra tervezett inflációt figyelembe véve 3,8 százalékkal csökken. Megszorítást tartalmaz a közalkalmazotti törvény: a kormányjavaslat megvonná a jogszabály hatálya alá esők 13. fizetését, melyet a törvény a bér 50 százalékában határoz meg. Ha a képviselők elfogadják a módosítást, nem számíthatnak erre a kiegészítő jövedelemre a tanítók, az egészségügyi dolgozók, továbbá az önkormányzatok és más közintézmények alkalmazottai. Kaník szerint a pluszjuttatásra idén nem futja az állami költségvetésből. „Ha nem módosítjuk a törvényt, akkor a költségvetési hiány 2,23 milliárd koronával nő” – figyelmeztette a képviselőket a miniszter.

Sztrájk az Európai Unió brüsszeli irodáiban

Brüsszel. A nyugdíjkorhatár emelésének szándéka elleni tiltakozásul sztrájkba léptek tegnap az Európai Unió brüsszeli alkalmazottai. Elégedetlenségük további oka, hogy az unió reformcsomagjában a költségek csökkentését célozta meg a jövő évtől, amikor 10 új tagállam csatlakozik a közösséghez. A tegnapi nap folyamán az alkalmazottak alig 10 százaléka vette fel a munkát. Az EU a nyugdíjkorhatár 60 évről 63-ra történő emelését és az alkalmazottak bérének csökkentését tervezi. (i)